Demszky Gábor: Oroszország el fogja veszíteni Ukrajna ellen vívott háborúját – Putyin egyedül maradt és és a NATO bővülni fog

Demszky Gábor  jogász, szociológus, politikus visszaemlékezését, gondolatait osztotta meg az orosz-ukrán konfliktus kapcsán közösségi oldalán, beleszőve hatását az Orbán-kurzusra, Magyarországra és a NATO-ra is. Az alábbiakban szemelvényeket olvashatnak Budepest egykori főpolgármesterének gondolataiból, de ha sikerült felkelteni az érdeklődést, ne hagyják annyiban….

„…a még kéziratban lévő cikkemet hat részre bontva teszem közzé, főként a Kijevbe eljuttatott generátor átadásakor készült felvételekkel illusztrálva….”

1. rész

„1977-ben egy szociológiai kutatás során bejártam Tab környékét, ahol mélyen belém rögzült egy kép. Egy szovjet rakétabázis kerítése mellett egészen fiatal kiskatona etette a malacokat. Nem volt rajta lábbeli. Térdig állt a trágyában, és meztelen felsőtestére legyek százai telepedtek, amint a moslékot öntötte a vályúba. A disznóól és a kerítés a szemétben talált deszkákból készült. Ez volt a rakétabázis őreinek háztájija. Ám az én számomra ez volt a szovjet birodalom bukásához vezető folyamat emlékképekben újra és újra megjelenő példázata. (…) Az történt, amire számítottam. A hidegháborúnak vége lett, a Szovjetuniót a megszállt országokkal együtt, többek között, vagy inkább elsősorban a versenyképtelen hiánygazdasága bomlasztotta fel. A nyolcvanas évek elejétől gyakorta írtam és beszéltem arról, hogy a Szovjetunió el fogja veszíteni a hidegháborút….”

2. rész

„Az un. „csillagháborús korszak” Ronald Reagen amerikai elnök nevéhez kötődik. Vele személyes kapcsolatba akkor kerültem, amikor 1990-ben, nem sokkal képviselővé választásom után felkerestem Los Angelesben. Erre az adott apropót, hogy 1983-ban elnöki nyilatkozatával elérte, hogy csak felfüggesztett börtönbüntetést kaptam, nem letöltendőt. Ezt köszöntem meg neki és arra kértem, hogy dedikálja nekem az önéletrajzi kötetét. A Gorbacsovval való találkozójáról és a hidegháború befejezéséhez vezető folyamatról kérdeztem. Ennek kapcsán a „csillagháborús tervekről’, az SDI fedőnévvel elhíresült katonai stratégiáról is beszélgettünk….”

3. rész

„A világ 10 legnagyobb GDP-vel rendelkező országa közül öt a NATO tagja. Ezek az országok ebben a háborúban Ukrajna szövetségesei, közös céljuk Ukrajna szuverenitásának helyreállítása….”

4. rész

„Ebben a helyzetben a szükségszerüen napirendre kerülő lévő NATO-bővítés geopolitikai szempontból nem más, mint a Nyugat új kelet-európai határának kijelölése. Meg kell magyaráznom, milyen értelemben használom a „Kelet-Európa” kifejezést, továbbá azt is, hogy miért a Nyugat és nem Nyugat-Európa határának kijelöléséről beszélünk. Ez az új határkijelölés nem két egyenrangú partner (Nyugat és Kelet, Amerika és Oroszország) befolyási övezeteinek kölcsönös tudomásul vételét fogja jelenteni, hanem a Nyugat egyoldalú és egyben kényszerű expanzióját. A geopolitikai értelemben felfogott Kelet-Európa veszélyeztetettsége teszi elkerülhetetlenné a terjeszkedést, mégpedig az instabilitás féken tartása céljából. A féken tartás szükségességére pedig Oroszország Ukrajna elleni háborúja, egy szuverén európai állam lerohanásának kísérlete mutatott rá. Ám a bővítés visszavonulás is abba a körbe, amelyen belül a Nyugat, mint civilizáció koherenciája fenntartható, sőt el is mélyíthető….”

5. rész

„2022-ben a leggazdagabb oroszok mintegy 95 milliárd dollárnyi tőkét, eszközöket, ingatlanokat veszítettek a nyugati szankciók következtében. Ez több, mint az ország éves katonai költségvetése. Ez azt jelenti, hogy a 100 leggazdagabb orosz napi 300 millió dollárral „támogatta” az ukrajnai háborút. Ez a fejlesztési potenciál, melyre az országnak szüksége lenne, nem létezik többé….”

6. rész

„Mióta Putyin megszállta Ukrajnát, diskurzus folyik arról, hogy racionális-e vagy sem. Pedig Putyint nem érdeklik azok a dolgok, amelyekről úgy gondoljuk, hogy racionálisak és az államfőknek törődniük kellene velük.

„Őt nem érdekli az orosz gazdaság. Szerintem nem is törődnek az orosz érdekekkel, talán még az orosz állam fennmaradásával sem. De őt más dolgok érdeklik. És nagyon világosan beszél ezekről a dolgokról. Érdekli, hogyan emlékeznek rá, miután meghalt. Érdekli az örök Oroszország képe. Őt érdeklik ezek a dolgok, amelyek kívül esnek a szokásos látókörünkön.” (Timothy Snyder, NYT 2022. március 14.)

Putyin több, mint egy évtizede kétségbe vonja Ukrajna szuverenitását, önálló államiságát egy nemzetközi jogban ismeretlen „civilizációállam” koncepció nevében. Oroszország eszerint nem állam, hanem „sprituális állapot”, amelynek nincsenek határai és nemzetiségei. Ezt jogászi szemmel értelmezhetetlen felfogást egy Iván Iljin nevű filozófustól vette át, akinek Mussolini volt a példaképe, és aki szerint a nemzetiségi kérdés nyugati kitaláció, a

„nagy orosz küldetés pedig a civilizáció egységesítése”. (Timothy Snyder)

Putyin Iván Iljinnek emlékművet emelt, hagyatékát megvásárolta és összes művét kiadta, őt idézi leggyakrabban a beszédeiben. ljin szerint Oroszország a világot nem a fasizmustól, hanem a fasizmussal fogja megmenteni.”

Kapcsolódó