Dinnyeháború, avagy a dinnyék háborúja – Jakab-Szentkirályi csörte

Ki ne szeretné a dinnyét? Naná, hogy a politikusok is falják, de nekik, mint a viccben Mórickának, erről  is  „az”a választási hajsza jut eszükbe. Újabb „szép” példa a mindent átszövő kampánynak a Jakab Péter Szenkirályi Alexandra golyó-, pardon dinnyemag váltás.

Jakab és a dinnye

A jobbik miniszterelnökjelöltje egy jókora dinnyeszelet  társaságában elmélkedett a gyümölcsárak felett közösségi oldalán.

Szentkirályi Alexandra

A kormány szóvivőnek se kellett több és már másnap ő is egy dinnyével fotózkodott:

A poszt alatt nem sokkal megjelent Jakab Péter kommentje, amiben élesnyelvel hívja fel a kormány szóvívő figyelmét, arra, hogy mennyire drága a gyümölcs, és ha már „arra járt” úgy vélte fényezi kicsit a miniszterelnökjelöltségét itt is:

Évek óta így van ez

(sajnos)

Megfizethetetlen árak a piacokon! Mennyi az annyi?

A dinnye

David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába. 2021-es genetikai kutatások szerint a görögdinnye őse a szudáni Kordofan dinnye, mely Dárfúrban terem.

Megjelenése, felépítése

Főgyökere a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad. Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet.

Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös, stb, stb.(Wikipédia)