Kerítésen innen
Dr. Zamecsnik: nem üres politikai jelszó, hanem valós jogi forgatókönyv lehet a Tisza Párt „út a börtönbe” programja
„Szerintem mi ezt egy becsületes küzdelemben, nagy arányban meg fogjuk nyerni…” – mondta Orbán Viktor a 2026-os választásról a Patrióta Youtube-csatornának, addig Dr. Zamecsnik Péter büntetőjogász a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában arról beszélt, hogy nem üres politikai jelszó, hanem valós jogi forgatókönyv lehet a Tisza Párt „út a börtönbe” programja.
Aki keres, talál…
„Többfajta bűncselekmény gyanúja vetődik föl az elmúlt 15 évet nézve. Ebben van hűtlen kezelés, pénzmosás, sikkasztás, kartellezés, gazdasági vesztegetés, és még a Jóisten tudja, hogy mi minden. A büntetőjog tárháza elég széles ahhoz, hogy aki keres, az talál”
– mondta Dr. Zamecsnik Péter.
„A bűnelkövetők általában azt hiszik, sose buknak le, de a gyakorlat mást mutat”
-hívta fel a figyelmet:
„Általában a bűnelkövetők mindig abban hisznek, hogy ők sose fognak lebukni, mert olyan profi módon csinálják azt az adott cselekményt, hogy erre soha senki az életben nem fog rájönni. Így voltak ezzel bizonyos szereplők is, akikre utalt Magyar Péter. De a gyakorlat egy picit mást mutat, nevezetesen azt, hogy bizony vannak hézagok, vannak joghiátusok, amelyeket kihasználtak, vagy nem használtak ki, és hibákat biztos, hogy elkövettek, mert az a fajta magabiztosság, ami jellemzi a jelenlegi kurzust, azért az azzal jár együtt, hogy nem annyira körültekintőek, mondván, velünk úgysem történhet semmi. Erre a legjobb példa, az a Matolcsy Györgyhöz köthető MNB-féle történés. Akik vagy akik úgy gondolták, hogy miután ők valahol nagyon magasan vannak, azt csinálnak, amit akarnak”.
Elévül, nem évül el?
Zamecsnik Péter példaként a Mátrai Erőmű ügyét is felhozta:
„Ha valaki meg tudja magyarázni, hogy miként került magánkézbe az erőmű, majd miután kivettek belőle mindent, az állam miért vette vissza többszörös áron – ez feketén-fehéren hűtlen kezelés.”
Az ügyvéd szerint világos, hogy ilyen volumenű döntéseket nem egy „kapus” vagy egy „lisztes fiú” hozott, hanem felsőbb szinteken született a döntés. És ha egyszer valakit hivatalosan is meggyanúsítanak, és választania kell aközött, hogy akár nyolc évre börtönbe megy, vagy elmondja, kitől kapta a parancsot,
„az esetek döntő többségében el fogja mondani”
– fogalmazott Zamecsnik. Az elszámoltatás legnagyobb korlátját szerinte az elévülési idők jelentik, de ha bűncselekmény gyanúja esetén megindul az eljárás, az már megszakítja az elévülést.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Mindez a gyakorlatban…
Zamecsnik úgy látja, a kulcs a dokumentumok és titkosított szerződések feloldása lehet, amelyek jelenleg elzárják a nyilvánosság elől az elmúlt évek legnagyobb állami ügyleteinek részleteit – a kínai vasútépítéstől kezdve az orosz gázvásárlásig.
„Miután nyilvánossá válnak ezek az iratok, el lehet kezdeni elemezni, hogy milyen tényállások és törvényi elemek merülnek fel. A jogászoknak és hatóságoknak akkor lesz dolguk, amikor végre látják, miről van szó”
– mondta. Hangsúlyozta:
„csak és kizárólag törvényes módon tudom ezt elképzelni. Tehát nem gondolok olyanra, amit a Fidesz előszeretettel használt: a visszamenőleges hatályú törvényalkotásra, mert azért az nem jó út”.
Nem kell hozzá kétharmad
Zamecsnik hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás még kétharmados többség nélkül is elindítható. Az új kormány, ha egyszerű többséggel is rendelkezik, feloldhatja a titkosításokat, új irányt szabhat a nyomozásoknak, és törvényt hozhat a pótmagánvád lehetőségének kiterjesztéséről.
„Én azt gondolom, hogy a rendőrség feladata a cselekmények nyomozása, ha és amennyiben itt kormányváltás lesz, akkor nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztériumnak – mint a rendőrséget irányító szervnek – vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnak kutya kötelessége lesz a bűncselekményre utaló jelek után nyomozásba kezdeni.
Megmondom őszintén:
egy alapos, tisztességes, normális nyomozás, amely feketén-fehéren bemutatja, hogy X.Y.Z. mit csinált vagy mit nem – nem gondolom, hogy erre az új legfőbb ügyész úr azt mondaná, hogy ’ja, hát kérem, ez engem nem érdekel’. Tehát lehet olyan helyzetbe hozni az ügyészséget, hogy ne tudjon nemet mondani.
Arról nem is beszélve, hogy sima 50+1 százalékos többséggel is lehet olyan törvényeket hozni, amelyek a pótmagánvád intézményét kiterjesztik a magyar állampolgárokra. Magyarul:
ha az ügyészség egy ilyen nyilvánvaló ügyben adott esetben azt mondja, hogy ’kérem, én nem tartom vádra érdemesnek’, akkor bármely magyar állampolgár – nyilván jogi segítséggel – beléphet az ügyészség helyére. És ha megilletik azok a jogosítványok, amelyek ilyen esetben az ügyészt megilletik, akkor eredményesen fel tud lépni.
Ez csak egy bohókás ötlet, de azért ez megvalósítható – és ehhez nem kell kétharmados többség.”
„Sosem szabad leszegett fejjel menni és beletörődni, hogy úgyse fog menni, meg kell próbálni”
– zárta mondandóját Zamecsnik Péter.
Szerző
