Az internet nem felejt: Du jú szpík rovás?

Egy évvel ezelőtt 2017. január 14-én arról írtam, hogy a Klebelsberg Központ körlevélben kérdezte meg az iskolaigazgatókat, hogy hányan tanulnak az iskolájukban rovásírást.

Sokan értetlenkedtek akkoriban, de nekem, talán egyedüliként az országban, sikerült rájönnöm, hogy milyen racionalitás rejlik e nagyszerű kérdés mögött.

Ezt írtam akkor erről.

Föld S. Péter

Kör-e-mailben kérdezte meg a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatókat, hogy hányan tanulnak az iskolájukban rovásírást. A Magyar Nemzet információja szerint szerdán, késő délután küldték ki az elektronikus leveleket, s legkésőbb másnap reggelre várták a választ.

Elsőre talán érthetetlennek tűnik, hogy mire ez a buzgóság, és bizonyára vannak olyanok is, akik azt is nehezményezik, hogy miért ennyire rövid határidőt adott a válaszra a KLIK.

Pedig, a dolognak van jó oldala is.

Nem arról van szó ugyanis, amire elsőre gondolnánk: hogy odafenn valakik megint túltolták a biciklit, túllihegik a lojalitást, vagyis, olyan elvárásoknak is próbálnak megfelelni, amelyek valójában fel sem vetődtek velük kapcsolatban.

Vegyük észre pozitívumokat. Gondoljunk arra, hogy szerda délután ül egy hivatalnok a KLIK-ben. Már majdnem lejárt a munkaideje, de úgy gondolta, hogy aznap ugyan sokat tett már a honért, de a jóból soha nem elég, kell még valami, hogy tovább gyarapodjon a nemzet. Még délután is szeretnék tenni valamit, hogy a magyaroknak jobb legyen, gondolta az ismeretlen szakember.

Törte is a fejét, hogy mi lehetne az, ám mindig arra jutott, hogy az oktatás terén minden probléma meg van már oldva. A PISA tesztek rossz eredményei miatt nem idegesítette magát, főnökei már nyilatkoztak erről, mindenki tudja, hogy mi nem abban a versenyszámban indultunk, mint a többiek. Mi másban vagyunk jók, mint amire ők kíváncsiak voltak.

Ekkor ugrott be a KLIK emberének, hogy hát mi is a helyzet a rovásírással. Azt kellene megkérdezni az iskoláktól, mert minden mást már tudunk, ez van még hátra egyedül, hogy hányan is tanulnak ma Magyarországon rovásul.

És az sem véletlen, hogy a KLIK-ben ilyen rövid határidőt adtak a válaszra. Nyilván úgy gondolták – tegyük hozzá: nagyon helyesen -, hogy az iskolaigazgatókat annyira foglalkoztatja a rovásírás, hogy naprakészek az ügyben. Tudják, hány diákjuk tanulja szervezett keretek között az ősmagyaroknak tulajdonított írást, úgyhogy egy ilyen kérdés megválaszolására talán még sok is a fél napos határidő, hiszen minden iskolaigazgató azonnal el tudná küldeni a szükséges adatokat.

Arról egyelőre nincs információ, hogy hány iskola válaszolt a megadott határidőre, és mit írtak a KLIK kérdésére. Pedig van abban ráció, hogy kiderüljön, hányan tanulnak Magyarországon rovásul: a hivatalosságnak tudnia kell, hogy a 2024-es budapesti olimpián tudunk-e majd elegendő rovásírásban jártas tolmácsot biztosítani a hazánkba látogató külföldiek számára.

Kapcsolódó:

Ágoston László: ha Magyarországon az oktatás annyira fontos lenne, mint a foci, a miniszterelnök pénzt sikkasztana érte!