Egy hónapot adott az ÁSZ az ellenzéki pártoknak

Újra meg kell, hogy keressék az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) a napokban a parlamenti ellenzéki pártok. A hét pártnak olyan intézkedési tervet kell készítenie és benyújtania, ami garantálja, hogy a közelmúltban föltárt gazdálkodási-pénzügyi hiányosságaik megszűnnek, működésük mindenben követi majd a jog előírásait – írta Magyar Idők.

Törvény írja elő

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára a lapnak elmondta: fontos előírás, hogy az ellenőrzött és szabályszegésen ért szervezeteknek, ez esetben a pártoknak úgynevezett intézkedési tervet kell készíteniük gazdálkodási hibáik kijavítására. Hozzátette: erre a jelentés kézhezvételétől számított harminc nap áll a vezetők rendelkezésére. A feladat teljesítését törvény írja elő, a határidő pedig a napokban telik le a pártoknál – mulasztás esetén az állami támogatás fölfüggesztésével is számolniuk kell.

A múlt hónapban több párt ellenőrzését is befejezte az ÁSZ; a vizsgálatok a Jobbiknál, az MSZP-nél, az LMP-nél, a Demokratikus Koalíciónál, a Liberálisoknál, a Párbeszédnél és az Együttnél is találtak hiányosságokat, szabálytalanságokat – idézi a kormánypárti lap cikkét az MTI.

A Fidesz gyanús ügyeit nem vizsgálják

Arra már nem tér ki a Magyar Idők, hogy a számvevőszék egyáltalán nem vizsgálja a Fidesz gyanús ügyeit: a kormánypárt még 2010-ben rendkívül nyomott áron, 98 millió forintért rendelt plakátokat a később a Jobbik plakátkampányát is lebonyolító Mahir Citypostertől, ráadásul – sajtóértesülések szerint – a párt csak 36 millió forintot tüntetett föl plakátköltségként. Az Hír TV cikke alapján az ÁSZ mégsem foglalkozott a kérdéses idővel, helyette a Fidesz 2014-es időszakát ellenőrizték, és tisztának találták (A számvevőszék később cáfolta, hogy ezt az időszakot nem ellenőrizték – a szerk.)

Meglepő módon, a Fidesz 2017-es gazdálkodása sem érdekli az ÁSZ-t – és hiába kérte erre az Együtt, a kormánypárt idei pénzügyeit sem kívánják vizsgálni, pedig lapértesülés szerint a a Fidesz már minden létező plakáthelyet lefoglalt a közelgő választásra készülve. A Jobbik esetében viszont két és fél év gazdálkodását ellenőrizte a hatóság, így szabtak ki a pártra 331 millió forintos büntetést – aminek tételes indoklása a mai napig elmaradt.

Nem csak a Jobbik-büntetés kérdéses: az Együtt például bírósághoz fordult, mert az ÁSZ olyan jelentésekre hivatkozva szabott ki rájuk 19 milliós bírságot, amiket már korábban is ellenőrzött, és akkor rendben talált. Azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg a jelentés tiltott vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. Ráadásul a testület arra hivatkozik a büntetés kiszabásakor, hogy az Együtt nem párttagtól fogadott el támogatást – noha az ÁSZ jogszerűen semmit sem tudhat a párttagságról, hiszen ez különösen védett személyes adatnak számít.

ÁSZ: valótlan, félrevezető

Levélben reagált a fenti cikkre az Állami Számvevőszék: mint írják, már az írás címe is félrevezető, valótlanságot tartalmaz. Törvényi előírás szerint minden ellenőrzött szervezetnek – és ez alól a döntő mértékben közpénzből működő politikai pártok sem kivételek – a számvevőszéki jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteni a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében. A törvény arról is rendelkezik, hogy az intézkedési tervet kötelezően meg kell küldeniük az Állami Számvevőszéknek. Ez biztosítja, hogy a pártok kijavítsák a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságokat és példamutató szervezetekként működjenek. Mindebből egyértelműen látszik, hogy az ÁSZ nem adott semmilyen határidőt, csupán felhívta a figyelmet a törvényi előírások betartására, illetve a 30 napos határidőre.

Az  ÁSZ egyúttal hangsúlyozta, hogy  pártok ellenőrzése során mindenben a vonatkozó és hatályos törvények előírásai, és a minden pártra egységesen érvényes eljárási szabályok szerint – mint jogalkalmazó – járt és jár el. Az ÁSZ minden párt ellenőrzését elvégezte a múltban és elvégzi a jövőben is a vonatkozó törvény előírások szerint.

Így az ÁSZ honlapján megtalálhatóak a 2010-es és a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzéséről készült jelentések, továbbá az ÁSZ elvégezte a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2010-2011. évi, 2012-2013. évi, 2014-2015. évi ellenőrzését is. Utóbbi ellenőrzés 2017. nyarán zárult el. Ezek a jelentések szintén nyilvánosak megtalálhatók az ÁSZ honlapján. A Fidesz következő ellenőrzésére a 2016-2017. évek vonatkozásában kerül majd sor, ez az ellenőrzés a párt 2017. évi pénzügyi beszámolójának nyilvánosságra hozatala után – amelynek határideje 2018. május 31. –, várhatóan 2018. második félévében történhet.

(Forrás: Magyar Nemzet)

ÁSZ: tipikus, visszatérő hibák vannak a pártok gazdálkodásában

Több párt sem teremtette meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás kereteit, visszatérő hibák vannak a pártok könyvvezetésében, nem szabályszerűek az ellenőrzési rendszerek és pártok többsége nem tett eleget a vagyoni támogatások törvényben előírt értékelésén.

A számvevőszék pénteken itt tette közzé elemzését a költségvetési támogatásban részesülő pártok ellenőrzésének tapasztalatairól. Az elemzés a 2015-2018. között nyilvánosságra hozott, 10 pártot érintő, több mint 10 milliárd forint összegű költségvetési támogatás felhasználásáról készített 19 számvevőszéki jelentés megállapításait összegzi.

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára úgy fogalmazott, visszatérő és jellemző szabálytalanságokat, hiányosságokat azonosított az ÁSZ, ezek összegzésével pedig hozzá kíván járulni a döntő mértékben közpénzekből működő pártok törvényes gazdálkodásához.

Az elemzésben azt írták: a magyar politikai élet tisztasága, a korrupciós kockázatok csökkentése miatt törvényi előírás alapján az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatást kapott pártok gazdálkodásának törvényességét.

Holman Magdolna a portálon megjelentek szerint elmondta: több esetben megállapították, hogy a pártok gazdálkodásának törvényessége nem volt biztosított, mivel a gazdálkodásuk szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki, ezáltal nem volt átlátható és ellenőrizhető a gazdálkodás. Hozzátette: több párt könyvvezetése során is visszatérő hibákat azonosítottak, a gazdálkodási és nyilvántartási szabálytalanságok több esetben hatással voltak az éves beszámolók, pénzügyi kimutatások szabályszerűségére.

Az ÁSZ főtitkára elmondta azt is, jellemző hiányosság volt, hogy a beszámoló, pénzügyi kimutatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, több esetben nem a jogszabályban előírt tartalommal készült el vagy nem határidőben fogadták el, tették közzé. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalata szerint a pártok az ellenőrzési rendszerüket több esetben nem szabályszerűen alakították ki és működtették.

Holman Magdolna ismertetése szerint a párttörvény 2014. január 1-től hatályos módosítása szigorította az úgynevezett tiltott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket, és előírta, hogy ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt minden esetben köteles annak értékeléséről, értékének meghatározásáról gondoskodni. Az ÁSZ elemzése szerint a pártok azonban nem tett eleget ennek.

Hangsúlyozták: az elemzés következtetései nem minden érintett pártra vonatkoznak egységesen, az egyes pártokra vonatkozó megállapításokat és javaslatokat az ÁSZ nyilvános jelentései tartalmazzák.

Az ÁSZ az elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentések kézhezvételétől számított 30 napon belül a pártoknak is intézkedési tervet készíteniük a hiányosságok megszüntetésére, amelyet a törvényi előírás szerint meg kell küldeniük az ÁSZ-nak. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldik meg a számvevőszéknek vagy az nem megfelelő, lehetőség van az állami támogatás felfüggesztésére.

Az elemzésben az ÁSZ 10 párt – a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, a KDNP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, valamint a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok – gazdálkodásáról készült jelentések megállapításait, tapasztalatait összegezte.

Az elemzés alapjául szolgáló ellenőrzések során az ÁSZ azt értékelte, hogy az adott párt által közzétett pénzügyi kimutatások megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, valamint hogy a szervezet a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és a jogszabályi kereteket kitöltő, a végrehajtás feltételeit biztosító belső előírásokat. Az ellenőrzések kiterjedtek arra is, hogy a pártok szabályszerűen számolták-e el és használták-e fel működésükhöz a forrásokat, különösen a költségvetésből juttatott és az egyéb támogatásokat, adományokat.