Jávor Pál, egy igaz ember, aki nagyon élt és apránként halt meg

Késő ősszel-kora télen jelent meg 2018-ban – pont jó volt karácsonyi ajándékötletként is – Vajda Pierre (igen, a híres gasztroguru) vaskos életrajzi kötete Jávor Pálról, Ripityom címen.

Fantasztikus életút

Ha elolvassuk a könyvét – ami engem Salman Rushdie és Umberto Eco történelmi munkáira emlékeztetett hatalmas merítésével (és kiderült, hogy az írót nem segítették 500 napos elmélyült munkájában lelkes „négerek”, azaz diákok adatszerzésben-cédulkázásban, mint két világhírű kollégáját) –, tisztába jöhetünk Magyarország mára igencsak elhazudott múltjával is. Akár a trianoni, akár a nácikhoz dörgölődző horthysta-nyilas időket vesszük, vagy a II. világháború utáni szovjet megszállás diktálta szocializmusba szervilisen azonnal beilleszkedő rákosista elvtársak ténykedését nézzük…

Egy hihetetlenül erős egyéniségű és elhivatottságú – anyját, testvéreit egy szó nélkül Aradon hagyó, mert az álmai után menő – fiatal, nagyon szegény fiút kísérhetünk – Pierre útmutatása nyomán – fantasztikus életútján végig, egészen az utolsó cigány húzta melódia elhalkulásáig. Addig pedig kilátástalan, hajléktalan nyomor, majd hihetetlen luxus, őrületes sikerek és végtelen megaláztatások, tisztességes emberi kiállás, a zsidó szerelméért mindent vállaló férfias bátorság és megrettent, kétkedő tépelődés dobálja furcsa hullámvasútként Jávor Pál sorsát több, mint fél évszázadon át.
Javor

Egy hatalmas tabló

A körülötte felrajzolt magyar és – későbbi ottlétekor háttérként felfestett – az amerikai társadalom is minuciózusan és plasztikusan tárul az olvasó elé. Hiába a több száz oldal, megfog ez a részleteiben is nagyon hiteles világ. A legelső – naná, hogy amerikai(!) – sztriptíztáncosnő történetétől a haláláig Jávor egyetlen szerelmét jelentő zsidó feleség, Landeszmann Olga jellemén át, minden szereplő – a legutolsó szemét nyilas is – komoly odafigyeléssel lett ábrázolva, minden cselekedetük, titkos gondolatuk érthető és követhető, bárkiről is legyen szó a könyvben. Ez egy hatalmas tablókép, amin a leghátsó sor utolsó kis figurája is éles kontúrokkal tűnik ki a többi közül, ha rávetül épp a figyelem. De a PALI fénye ragyogja be az egészet: lelkialkatának, tehetségének kidomborítása a fő cél.
Akinek ezeket a tulajdonságait nem volt képes a Major Tamás-Simon Zsuzsa vezette kommunista kultúrkampf elismerni. Sem a nyilasokkal szembeni kiállását nem díjazták a Szálasi-bérenc Págerrel ellentétben, akit propagandaokokból különgéppel hozattak haza jól megérdemelt száműzetéséből.
Azok, a Jávort ért mély igazságtalanságok is kiderülnek a történetből – bár persze emberi habitusa folytán, voltak neki magának is felróható okok –, amelyek apró lelki halálait okozták és végül gyomorrák képében, tulajdonképpen korán, 57 évesen elvitték.

A sztori keretes megoldású:

Kis Ferenc, nyilas érzelmű színész – az akkori idők nagyhatalmú kamarai elnöke, aki rendkívül sok zsidó művész karrierjét törte ketté – népbírósági tárgyalásával kezdődik és Kis ’59-es suta bocsánatkérésével végződik Jávor Pál élettörténete e műben.
Vajda Pierre életrajzi regénye megkésett, de nagyon megérdemelt és szép főhajtás egy kivételesen mocskos kor kivételesen tiszta figurája előtt.

Ha filmre vinnék Pali történetét – Vajda Pierre Lengyelországban szerzett rendezői diplomát és forgatott is filmet itthon –, én egy Becstelen briganti-kos módon képzelném el, nagyjából úgy, ahogy Tarantino nagyon odafigyelt korszak külső jegyeire, hangulatára, stílusára a vérgőzös mondanivaló közben.

Vendégszerző: Szász Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük