Banánköztársaság
Egy laikus sirámai – Mire készülhet a kormány, mire ez a drága kardcsörtetés?
Magyarországon rövidesen egyetlen megyei és járási székhely sem marad lőtér nélkül. Fegyvergyárunk már van. Nehézfegyvereket a németekről veszünk igen tekintélyes summáért.
Vajon mihez kezdünk velük?
Az év vége közeledtén lepte el a honi sajtót a fejbeverő hír: a német fegyverexport 2019-ben 65 százalékkal emelkedett, s a legnagyobb vevő: Magyarország.1,77 milli-árd euróért, azaz ( pillanatnyi árfolyamon) 585 milliárd forintért veszünk tankokat, kézi fegyvereket, miegymást védelmi képességeink növelése érdekében. (A második legnagyobb vevő a 100 milliós népességű, s gyakorlatilag éppen hadakozó Egyiptom – isten tudja, mennyivel nagyobb létszámú hadsereggel; a harmadik az Amerikai Egyesült Államok – 483 millió euróért vásároltak német fegyvereket.
Csak lojálisan!
Magyarország fegyverkezik. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a szegedi egyetemen beszélt a régiónkat érintő keleti és déli fenyegetettségről, a terrorizmus térhódításáról és a migráció veszélyéről. A kormány az új kihívásokra válaszul indította el a Zrínyi 2026 programot, amelynek célja, hogy
„a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a 21. század követelményeinek megfelelő, lojális (ez különösen tetszik) és modern fegyverzettel ellátott katonákból álló haderejévé váljon, amelynek elsődleges célja a biztonság és a béke megőrzése.“
És ha egy miniszter ezt mondja, az nagyon komoly dolog, meglehet, afféle második győri program. A honvédelmi kiadások jövőre 28,4 százalékkal emelkednek, és már elérik a GDP 1,1 százalékát. A 616 milliárd forintos keretből jut a Gripenek fenntartására, új helikopterekre, harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzésére, továbbá a „digitális katona” programra, hogy helyt állhas-sunk a kibertérben folyó háborúban is.
Honvédelmi sportközpontok
No és persze lesz végre sok-sok saját lőterünk is. A lőtér fontos! A 2017-ben meghir-detett nemzeti lőtérprogramban a kormány összesen 107 Honvédelmi Sportközpont felépítéséről határozott. Ezek közül már több mint egy tucatot 2018-ban kellett volna megnyitni, de egyet sem sikerült. A kormány most 17,5 milliárd forintot különít el a lőtér-program első ütemére, 40 lőtérre.
Elméláztam ezen a híren a magam laikus módján. Vajon ez lészen az új levente-mozgalom egyik fejezete? Végtére is a létesítmények többfunkciós valamik lesznek, elnevezésük: honvédelmi sportközpont. Ezek lőtérrel is rendelkező „közösségi programok, sportlövészet, küzdősportok, általános képességfejlesztő foglalkozások, vala-mint elméleti képzések” megtartására alkalmas, szabadidős sportlétesítmények lesznek Első menetben öt városban, állami tulajdonú telkeken épülnek meg 4,35 milliárd költségvetési forintból.
Ki fog itt lövöldözni?
Lehetnek azok, akiket Takács Károly és Hammerl László olimpiai bajnokok teljesítménye a sportlövészethez vonz, s lesznek olyanok is, akik csak imádnak durrogtatni, s hajlandók-képesek megfizetni ennek árát is lövészegyleti tag-sági díj formájában. De alighanem leginkább az önkéntes hadfiak számára épülnek a lőterek, hiszen a honvédelmi fejlesztési program lényeges eleme, hogy az önkéntes tartalékosok jelenleg 9000 főnyi létszámát belátható időn belül 20 ezerre növeljék. No, nyilván nekik kellenek majd a lőterek. A ő katonai kiképzésükhöz, az alapelemek elsajátításához.
Talán mégis újjáéled a leventemozgalom. Magyarországon a trianoni szerződés korlátozta a hadsereg létszámát, a kiképzést és még sok egyebet, ennek megkerülését szolgálták a leventék. A múlt század húszas éveitől a 12-21 év közötti, jobbára iskolázatlan ifjak a leventemozgalomban katonai előképzést és hazafias nevelést kaptak. Így van ez most is az önkéntes tartalékosok körében. A miniszter úr is mondta. Az oktatási rendszer pedig szépecskén bocsátja ki az utánpótlást.
Wilkie úr nyomdokain
Hanem mindez persze csak a védelmi tervek szerény morzsája. A kormány évről évre növeli a védelmi kiadásokat, amíg eleget nem teszünk vállalásunknak, s a honvédelmi kiadások el nem érik a GDP két százalékát.
Hogy a lőterek benne vannak-e a honvédelmi milliárdokban, biz‘ én nem tudom, de ez nem is fontos. Fontos a biztonság, amelyet „új kihívások érnek“ keletről, délről, jönnek a migránsok és az öklüket rázzák a kerítésre. Vajon mire készül a kormány? A védelmi kiadásokat mindenképpen növelni kell, mert a világban kétségtelenül sokasodnak a fenyegetések, s elhárításukból a NATO szövetségben vállaltuk a magunk részét.
De megkérdeztem egy kétcsillagos nyugalmazott tábornokot:
tudja-e valaki, hogy milyen lesz az a katonai konfliktus, amelyben mi kénytelenek leszünk részt venni, s amelyre fel kell készülnünk?!
A több országban vezérkari akadémiát végzett katona azt mondta: valójában nem tudja senki. (Nevének közlését megtiltotta) A Közel-Keleten ugyan nyilván tesztelik az új fegyverek hatékonyságát, de az ott „csak“ afféle gyakorló terep.
Akkor viszont én, balga lélek, megkockáztatom az állítást, hogy az új honvédelmi kiadások legalább fele biztosan felesleges. Azt persze nem tudom, hogy melyik fele, de katonák azért nagyjából sejthetik. A lőterek tervezett száma gyanúsan magas. A gumikesztyűket viszont alkalmilag odatűzhetik a tenisz-ütőkhöz, s a beszerzők megtalálhatják a számításukat mint Wilkie úr a Láthatatlan légióban.
Vendégszerző: Lovász Péter
Szerző
