Kerítésen innen
Egy újabb „nemzeti”: lássátok Orbán felei, beindul a nemzeti faiskola
Azt már átverték a nemzeti tudaton, hogy van nemzeti dohánybolt, nemzeti konzultáció, nemzeti Tüzép, nemzeti bormarketing és hozzá kormánybizos milliárdokért, nemzeti mobilfizetési rendszer, nemzeti útdíjfizetési rendszer, nemzeti pedagóguskar, most újabb „gyöngyszemmel bővül a sor: itt a nemzeti fasuli.
Azt már átverték a nemzeti tudaton, hogy van nemzeti dohánybolt, nemzeti konzultáció, nemzeti Tüzép, nemzeti bormarketing és hozzá kormánybizos milliárdokért, nemzeti mobilfizetési rendszer, nemzeti útdíjfizetési rendszer, nemzeti pedagóguskar, most újabb „gyöngyszemmel bővül a sor: itt a nemzeti faiskola.
Nemzeti végzettségű fa…
A március 1-jén a kormány honlapján megjelent, és március 9-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet nagyrészt azonos a hvg.hu birtokába jutott, január 12-i keltezésű törvényjavaslattal, azonban az „építésgazdasági intézkedések” fejezet a nemzeti tüzépek mellett újabb állami hálózat tervével bővült: a kormány már nemcsak Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket, hanem Nemzeti Faiskolákat is létrehozna. A törvénytervezet így fogalmaz erről:
„A magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal.”
-írta a portál.
A törvénytervezet az ellátásbiztonság biztosítására hivatkozik a faiskolák létrehozásakor.
Mint arról beszámoltunk, a piaci szereplők exportra szánt építőanyagaira az államnak elővásárlási joga lenne a törvény értelmében, az így felvásárolt készleteket a nemzeti tüzépeken (Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben) árusítanák. Arról azonban nem rendelkezik a tervezet, hogy a nemzeti faiskolákba honnan és milyen formában kerülnének be a „faiskolai termékek”-ként hivatkozott növény alapanyagok.
Fasuli-terv
Egy neve elhallgatását kérő szakmai szereplő szerint a kormány az állami beruházások, valamint közterületek fásítása során fellépő alapanyag ellátására hozná létre a faiskola-hálózatot, tehát – a tüzépekkel ellentétben – elvileg magánszemélyek itt nem vásárolhatnának.
Ekkora mennyiség kiszolgálásához integrátor méretű faiskolára lenne szükség, amire a kormány a pletykák szerint már ki is szemelte – egyes vélemények szerint már meg is vette – az egyik legnagyobb vállalkozást, az Enying melletti Alsótekeresi Faiskolát. A vállalat egyik tulajdonosa, Barabits András cáfolta az értesülést.
A nemzeti faiskola mögötti elképzelés az, hogy az állami beruházások során a növényi alapanyagokat az utolsó pillanatban kiírt közbeszerzéseken szerezték be, a szűkös határidő miatt pedig általában külföldi árut vásároltak. Ezen változtatna tehát az építészeti törvény. Nagy István február közepén a Tapolcán megtartott kertészeti konferencián virágnyelven utalt a nemzeti faiskolák létrehozására, az MTI tudósítása szerint a miniszter
„további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését”.
A Magyar Nemzet tavaly áprilisban jelezte, hogy hiány alakulhat ki a faiskolai termékek piacán, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László egyenesen állami faiskolák létrehozását sürgette,
„ezzel ugyanis egy olyan központi szereplő léphetne piacra, amely a minőség és az árak esetében is meghatározó szereppel bírna”
