Egyaránt dübörög a Fidesz és az ellenzéki választási-igéret úthenger, ugrik a jövedelemadó kötelezettség?
Megosztás
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a koronavírus-járványra való tekintettel a kisjövedelműek számára elképzelhetőnek tartaná, hogy időlegesen ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a koronavírus-járványra való tekintettel a kisjövedelműek számára elképzelhetőnek tartaná, hogy időlegesen ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük.
Nem csak felelőtlenül locsognak, de valamennyien igényt tartanak arra, hogy ők találták ki bármi legyen is az
Az elnök nem hallott ugyan róla, hogy a kormány érdemben foglalkozott volna Domokos Lászlójavaslatával, amely a személyi jövedelemadó nulla százalékra történő csökkentéséről szólt – ezt mondta Bánki Erikaz ATV Voks 2022 című műsorában, de azért, a Fidesz politikusa, sietett beleszőni a maga ugyan kevésbé . A fideszes politikus szerint a javaslat első hallásra ugyan hajmeresztőnek tűnhet, de a polgári kormány adópolitikájával – amely 2010 óta mind a társasági nyereségadó, mind az SZJA mértékét folyamatosan csökkenti – egy irányba mutat.
Én bizottsági elnökként megfontolandónak tartanám, – persze a költségvetési kihatásait meg kell nézni – hogy ha a koronavírus-járványra való tekintettel, átmeneti időszakra, bizonyos bérszintig lehetővé tennénk azt, hogy ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni
– jelentette ki a gazdasági bizottság fideszes elnöke. Ez nem többkulcsos adórendszer lenne, hanem egy adókedvezmény lehetőség, ami ráadásul időszakos dolog, hasonló kedvezmény, mint például jövő január 1-től a 25 év alattiak nulla százalékos SZJA-ja.
Azonnali licit
Ugyan abban a műsorban Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke a nyugdíjak kapcsán pedig arról beszélt, egy leendő Dobrev-kormány csaknem 450 milliárdos csomaggal kompenzálná azokat az „elmaradt nyugdíjakat”, amelyek a nyugdíjak svájci indexálásának megszüntetése, valamint a koronavírus-járvány és a válság alatt bekövetkezett áremelkedés miatt keletkeztek. Ez 100-150 ezer forintot jelentene minden nyugdíjasnak – tette hozzá a költségvetési bizottság DK-s elnöke.