Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak

Hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.

Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé csütörtökön. 

Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni.

A meteorológus rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.

Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők.

A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.

Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.

A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.

A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, amelyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az Agrárminisztérium csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a miniszter a videóban kiemelte, a kormány célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét, ezért az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd értében valósultak meg öntözési beruházások, már 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, és további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete, melyek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentettek.

Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét.

Jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást

A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát.

A miniszter arra is kitért videójában, hogy a gazdák öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési program keretében idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek meg. 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai tervei alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A főművek, harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározási kapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet.

Nagy István rámutatott, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani országszerte, öntözés nélkül ugyanis nem lehetséges a megváltozott éghajlati körülmények között földet művelni.

A mostani történelmi aszálykárok miatt az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs több teljesen új támogatásról döntött.

• a kormány felgyorsítja a biztosítóknál az aszálykárok kifizetését
• hitelmoratóriumot rendel el a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire
• a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít
• az öntözés kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást ad
• a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják

Forrás: Másfélfok.hu / MTI