Ez a nap
Elhunyt Jirí Menzel – legyen könnyű neki a föld!
A hírt a 82 éves alkotó felesége jelentette be Facebookon egy videóval kísért búcsúzásban.
„Szeretett Jirkánk, a legbátrabb a bátrak közt, tegnap az otthonunkban, a szerető karjaink között itt hagyta testét és földi életét. Megtiszteltetés volt elkísérni téged az örökkévalóság felé vezető utad utolsó szakaszán. Az irántam és a lányaink érzett szereteted az a fajta szeretet volt, ami soha nem támaszt feltételeket.”
– írta felesége, Olga a saját és lányaik nevében.
fotó: zoom.hu
„Legdrágább Jirkám, köszönök minden egyes napot, amit veled tölthettem! Mindegyik kivételes volt. Nagyon hálás vagyok neked az utolsó három évért, bármilyen nehéz is volt. Mindig segítettél nekem a bátorságoddal, az étvágyaddal, az élni akarásoddal és a humoroddal. Remélem egy csinos kis felhő jut neked, ahogy gyakran emlegetted… A halállal semmi sem ér véget. Hiszek benne, hogy találkozunk még valahogy. Egyszerűen azért, mert érzem, hogy nem lehet másképpen.”
Menzel Prágában született 1938-ban,
apja újságíró, anyja varrónő volt. A prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán 1962-ben diplomázott, évfolyamtársa volt a csehszlovák új hullám több jeles alakja, Vera Chytilová, Jan Nemec és Pavel Jurácek is. Nagy hatással volt rájuk az olasz neorealizmus, a francia és a lengyel újhullám, friss látás- és kifejezésmódjukkal, az emberi kapcsolatokat vizsgálva, az erkölcsi igazságot keresve újították meg az ötvenes évek sematikus filmkészítését. Segítette őket, hogy ebben az időszakban kezdett a kommunista vezetés óvatos gazdasági reformokba, és így a filmművészet nagy szerepet vállalhatott a megújulásban.
Menzel sokszor elmondta, hogy nem szeret forgatókönyvet írni, ezért filmjei főként irodalmi alapanyagból születtek
Első kisfilmje, a Baltazár úr halála a Bohumil Hrabal elbeszélései nyomán készült Gyöngyök a mélyben című összeállításban szerepelt. Szintén Hrabal novellái alapján készült az 1966-os Szigorúan ellenőrzött vonatok, amely Milos forgalmistagyakornok férfivá érését és rendhagyó háborús hőssé válását a fennkölt dolgokat erotikus tréfával, szatírával és abszurditással vegyítve mesélte el, és 1967-ben megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Menzel 1967-ben forgatta a Szeszélyes nyarat, amelyben színészként is feltűnt.
Az 1968-as prágai tavasz eltiprása után az újhullám alkotói szétszóródtak, Milos Forman az Egyesült Államokba ment, mások belső emigrációba vonultak, sokakat pedig eltiltottak a munkától. Menzel még befejezte a szintén hrabali alapanyagból készült Pacsirták cérnaszálon forgatását, de a filmet betiltották, az indoklás az volt, hogy a mű „megveti a munkásosztályt”; a tekercsek húsz évig dobozban maradtak.
Az akkor már nemzetközi hírű Menzel öt évig nem filmezhetett, ez idő alatt színészként és színházi rendezőként dolgozott
Machiavelli általa színpadra állított Mandragóráját tíz, O’Casey Nőtlen urak panziója című komédiáját tizenhat évig játszották Prágában. Ezekből az évekből datálódik kölcsönös rokonszenven alapuló kapcsolata magyar filmes és színházi emberekkel, szerepet vállalt Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza, Maár Gyula, Simó Sándor és Szabó István munkáiban.
Az 1989-es bársonyos forradalom után előkerültek a dobozokból a betiltott filmek, a Pacsirták cérnaszálon húsz évvel elkészülte után elnyerte a Berlinale fődíját. Menzel 1991-ben az immár köztársasági elnök Václav Havel Koldusopera című darabjának általa rendezett színpadi változatát vitte filmre, 1993-ban Vlagyimir Voronyin emigráns orosz író regényéből készítette az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai című abszurd vígjátékot.
Ezután egy időre visszahúzódott a bársonyfüggöny mögé, színházi darabokat rendezett,
2000 és 2003 között a prágai Na Vinohradech színház művészeti vezetője volt. 2006-ban született hatodik Hrabal-adaptációja, az Őfelsége pincére voltam, amelyben az Oscar-díjas Szabó István rendező is szerepelt. Szabóhoz régi barátság fűzi, annak több filmjében – Rokonok, Az ajtó – ő is szerepet kapott. Menzel legutóbbi rendezése a Don Juanok című film, színészként pedig a szlovák Martin Sulík Tolmács című filmjében szerepelt.
Menzel „hazajár” Budapestre, nem csoda, hogy a magyar kulturális életben betöltött szerepéért 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2017-ben a Miskolci Nemzetközi filmfesztiválon CineFest életműdíjat kapott. 2013-ban jelent meg önéletrajzának első kötete, a Szeszélyes évek.
2016-ban a cseh állami vasúttársaság vonatot nevezett el róla, amely Prága és Beroun között közlekedik. Nyolcvanadik születésnapja előtt felolvasószínházzal tiszteleg a PÁB Színház az Óbudai Társaskörben, a Toldi moziban a Cseh és Szlovák Filmkarneválon február 24-én Menzel-maratont rendeznek.
Szerző
