Emberek maradtak az embertelenségben

Budapest őrzi ezeknek a hősöknek az emlékét, s azokét, akik a remény hordozói voltak a kétségbeesés idején – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes vasárnap Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

Őszinte és méltó legyen a megemlékezés

A rendezvény keretében koncertet tartottak Ádám László szalézi szerzetes, embermentő emlékére a Terror Házánál, ahol a főpolgármester-helyettes kiemelte: a fájdalmas és keserű múltat nem elfelejteni kell, hanem „megérteni, feldolgozni és láthatóvá tenni”.

Az emlékezés során pedig „nemcsak az áldozatok emléke előtt hajtunk fejet, hanem minden olyan hős előtt is tisztelgünk”, akik „tanúbizonyságot tettek emberségből, áldozatvállalásból” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra kitért arra: az emlékezés nemcsak a múltról, hanem legalább annyira a jelenről és a jövőről is szól, az őszinte, tisztességes emlékezés segít, hogy őszintébb, egyenesebb és tisztességesebb jelent éljünk meg és jövőt alkothassunk.

Hozzátette: a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy az emlékezés méltó, elegáns és őszinte legyen.

Szavai szerint Budapest életének teljes szövetébe beépült a 2. világháború poklában elpusztult honfitársaink emléke. Az emlékművek, az egykori gettó felújított épületei, az ünnepségek és fesztiválok, az erős és büszke budapesti zsidó és cigány kulturális élet, a virágzó egyházi kultúra egyaránt azt bizonyítja, hogy Budapest velük, a holokauszt áldozatainak emlékét és kultúráját őrzőkkel együtt teljes és egész.

Ádám László emlékét az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi

Ábrahám Béla, a szalézi rend magyar tartományának vezetője Ádám Lászlóról szólva elmondta, a rákospalotai Clarisseum rendház igazgatója a vészkorszak idején sokszor élete kockáztatásával is bujtatott zsidó embereket. Embermentő tevékenységéről az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi az általa megmentett Bíró Pálné tanúvallomását. Eszerint 1944. december 13-áról 14-ére virradó éjszaka a nyilasok betörtek a Calrisseumba, és letartóztatták Bíró Pálnét és másik négy bújtatott zsidó nőt, valamint Ádám Lászlót és Antal János tartományfőnököt. Az újpesti nyilas székházba vitték és brutális módszerekkel vallatták őket.
Bíró Pálné vallomása szerint Ádám László nyilas kihallgatójának azt vallotta: „ezután is csak ezt tenném, hogy üldözött és bajbajutott embertársaimon segítenék, és ha ezért halál jár, Istennek ajánlom lelkemet”.

Ábrahám Béla felidézte: Ádám László a következő politikai terror alatt is példát mutatott hitből, hűségből, emberségből. A legnehezebb időszakban, 1950 és 1952 között volt tartományfőnök. 1952 júliusában letartóztatták, és négy rendtársával együtt elítélték a népköztársaság elleni szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Akárcsak rendtársára, az 1953-ban kivégzett, 2013-ban boldoggá avatott Sándor Istvánra, az ügyész másodfokon rá is halálbüntetést kért, de „az ítélethozók megelégedtek egy szalézi szerzetes kivégzésével” – mondta.

Ádám László az 1956. szeptemberi amnesztiával szabadult, ezután újpesti lakásában élte illegális szalézi életét. Remeteségében a szalézi irodalmat fordította, neki köszönhető, hogy a rendszerváltás utáni újraindulásakor a szalézi rendnek volt lelkiségi és pedagógiai irodalma – tette hozzá Ábrahám Béla.

1944 április 16-án kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása

Az emlékkoncert végén a résztvevők mécseseket helyeztek el a Terror Háza falánál a holokauszt áldozatainak emlékére.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke és Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alelnöke.

Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

(MTI)