Emberek maradtak az embertelenségben 0 124

Budapest őrzi ezeknek a hősöknek az emlékét, s azokét, akik a remény hordozói voltak a kétségbeesés idején – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes vasárnap Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

Őszinte és méltó legyen a megemlékezés

A rendezvény keretében koncertet tartottak Ádám László szalézi szerzetes, embermentő emlékére a Terror Házánál, ahol a főpolgármester-helyettes kiemelte: a fájdalmas és keserű múltat nem elfelejteni kell, hanem „megérteni, feldolgozni és láthatóvá tenni”.

Az emlékezés során pedig „nemcsak az áldozatok emléke előtt hajtunk fejet, hanem minden olyan hős előtt is tisztelgünk”, akik „tanúbizonyságot tettek emberségből, áldozatvállalásból” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra kitért arra: az emlékezés nemcsak a múltról, hanem legalább annyira a jelenről és a jövőről is szól, az őszinte, tisztességes emlékezés segít, hogy őszintébb, egyenesebb és tisztességesebb jelent éljünk meg és jövőt alkothassunk.

Hozzátette: a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy az emlékezés méltó, elegáns és őszinte legyen.

Szavai szerint Budapest életének teljes szövetébe beépült a 2. világháború poklában elpusztult honfitársaink emléke. Az emlékművek, az egykori gettó felújított épületei, az ünnepségek és fesztiválok, az erős és büszke budapesti zsidó és cigány kulturális élet, a virágzó egyházi kultúra egyaránt azt bizonyítja, hogy Budapest velük, a holokauszt áldozatainak emlékét és kultúráját őrzőkkel együtt teljes és egész.

Ádám László emlékét az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi

Ábrahám Béla, a szalézi rend magyar tartományának vezetője Ádám Lászlóról szólva elmondta, a rákospalotai Clarisseum rendház igazgatója a vészkorszak idején sokszor élete kockáztatásával is bujtatott zsidó embereket. Embermentő tevékenységéről az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi az általa megmentett Bíró Pálné tanúvallomását. Eszerint 1944. december 13-áról 14-ére virradó éjszaka a nyilasok betörtek a Calrisseumba, és letartóztatták Bíró Pálnét és másik négy bújtatott zsidó nőt, valamint Ádám Lászlót és Antal János tartományfőnököt. Az újpesti nyilas székházba vitték és brutális módszerekkel vallatták őket.
Bíró Pálné vallomása szerint Ádám László nyilas kihallgatójának azt vallotta: „ezután is csak ezt tenném, hogy üldözött és bajbajutott embertársaimon segítenék, és ha ezért halál jár, Istennek ajánlom lelkemet”.

Ábrahám Béla felidézte: Ádám László a következő politikai terror alatt is példát mutatott hitből, hűségből, emberségből. A legnehezebb időszakban, 1950 és 1952 között volt tartományfőnök. 1952 júliusában letartóztatták, és négy rendtársával együtt elítélték a népköztársaság elleni szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Akárcsak rendtársára, az 1953-ban kivégzett, 2013-ban boldoggá avatott Sándor Istvánra, az ügyész másodfokon rá is halálbüntetést kért, de „az ítélethozók megelégedtek egy szalézi szerzetes kivégzésével” – mondta.

Ádám László az 1956. szeptemberi amnesztiával szabadult, ezután újpesti lakásában élte illegális szalézi életét. Remeteségében a szalézi irodalmat fordította, neki köszönhető, hogy a rendszerváltás utáni újraindulásakor a szalézi rendnek volt lelkiségi és pedagógiai irodalma – tette hozzá Ábrahám Béla.

1944 április 16-án kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása

Az emlékkoncert végén a résztvevők mécseseket helyeztek el a Terror Háza falánál a holokauszt áldozatainak emlékére.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke és Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alelnöke.

Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

(MTI)

Előző cikkKövetkező cikk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × öt =

Az NHB évekig a Matolcsy család házibankjaként működött 0 37

támogatási alap - pénzcsap elzárva

A Demokratikus Koalíció (DK) hűtlen kezelés és csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Növekedési és Hitel Bank Zrt. (NHB ) ügyében.

A bedőlés következményei

A DK frakciószóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank március 14-i hatállyal visszavonta az NHB működési engedélyét.

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott, hogy a pénzintézet éveken keresztül a „Matolcsy család házibankjaként működött”. Az NHB tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére volt, és a pénzintézettől a jegybankelnök két fia is nagyobb összegű kölcsönt kapott – emelte ki.

A bedőlés következményeit nem azok viselik, akik szétosztották egymás között a bank pénzét, hanem mindenki más, akinek van bankszámlája vagy hitelszerződése, mert az ő pénzükből fizetik ki a kárt – jelentette ki.

A DK szerint nem maradhat következmények nélkül, hogy Matolcsy György jegybankelnökként minden engedélyt megadott a „család bankjának”, közpénzeket helyezett ki oda, hogy azokat később széthordják a családtagok – indokolta feljelentésüket.

Korlátozzák az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát

Gréczy Zsoltot megkérdezték arról, hogy a parlament kedden csökkentette harminchat ellenzéki országgyűlési képviselő tiszteletdíját. Az ügyben személyesen is érintett politikus azt mondta, hogy az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát súlyosan korlátozó, felháborító döntés született.

Újabb kérdésre azt felelte, hogy a családvédelmi akcióterv annak a kudarcnak a beismerése, hogy soha ennyire kevés gyermek nem született, mint most. A DK fontosnak tartja, hogy minél több gyermek szülessen, ezért a párt egy saját javaslatcsomagot nyújt be a parlamentnek – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Jogerős Magyarország strasbourgi elmarasztalása a tankönyvpiac állami monopolizálásának ügyében 0 26

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

Tisztességtelen terhek

A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.

Fellebbezésnek most már helye nincs

Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács.

A kártérítésről később lesz döntés

Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Az EJEB elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt

Mai MTI-cenzúra – és még csak 11 óra van…. 0 44

ujsagirok

Nem első eset, lassan minden napra jut egy közlemény, amiről az MTI döntnökei úgy gondolják, nem méltó arra, hogy közkinccsé tegyék. Azzal nem számol az „egyeduralkodó”, hogy a XXI. században minimálisra csökkent a jelentősége annak, miként dönt egy hírről? Jelentősége abban az értelemben van, hogy bizonyítja: Magyarországon újra él az irányított hírfolyam.

A „letiltott” közlemény

„A náci megszállás évfordulójára

75 évvel ezelőtt a mai napon megszállták hazánkat a hitleri Németország csapatai, amelyekkel együttműködve a Horthy Miklós által kinevezett új magyar kormány a saját nemzete ellen fordult.

1944. március 19-ét követően minden korábbinál nagyobb lendületet vett a magyarországi zsidóüldözés. Az állam vezetői olyan bűnöket követtek el, amelyekre semmi sem szolgálhat magyarázatul és senki sem adhat felmentést alóluk.

Sajnos, most 75 évvel később olyan időket élünk, hogy a közpénz milliárdokból fenntartott közmédiában nyíltan hirdethetik a náci eszméket és hősként próbálják meg beállítani az SS katonáit. Olyan időket élünk, hogy egy a kormánypárt által kitartott elemző már arról értekezik, hogy létre kellene hozni a Viktorjugendet.

Ezért az emlékezés mellett emlékeztetnünk is kell a hatalom mindenkori gyakorlóit, hogy senki sem fenyegetheti vagy fordulhat a saját nemzete ellen büntetlenül.

A közös felelősségünk, hogy ne engedjük megismétlődni a történelem legsötétebb korszakát. Közös európai ügyünk megállítani a szélsőséges nézetek újbóli elterjedését, ezért el kell utasítanunk az ordas eszmék, az erőszak és a gyűlöletkeltés minden formáját.

MSZP”

Forrás: MSZP sajtóiroda

Fidesz: „Nálunk nincs cenzúra, baloldali, liberális médiatöbbség van”…

Most Popular Topics

Editor Picks

Megosztás