Az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben (EP) a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint.


A szociáldemokraták a másodikok

Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 173 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet.

 A liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 102 mandátuma lehet.

A zöldek frakciója 71 tagú lehet, s így megelőzné a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció

57 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 42 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak

nyolc mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 37 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe.

Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

Jelenleg az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van.

A frakciók közötti erőviszonyok

kihatással lehetnek a jogalkotási eljárások mellett az Európai Bizottság elnökének és tagjainak jóváhagyására is, illetve az EP-s szakbizottságoknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét

Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49-52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben a részvétel 42,61 százalék volt.

Weber: a magas részvételi arány az Európai Parlamentet erősíti

Az európai parlamenti (EP-) választás legfontosabb fejleménye a magas részvételi arány, amely az Európai Unió (EU) intézményei közül a parlamentet erősíti – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje vasárnap Berlinben, az urnazárás után tett nyilatkozatában.

Hangsúlyozta, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, „egyenlő befolyással kell rendelkeznie” az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában.

Él az európai demokrácia

Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy „az európai demokrácia él” – tette hozzá.

Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választási szerepléséről érkező – a párt támogatottságának növekedését jelző – részadatokat örömtelinek nevezte.

A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye viszont csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje – mondta Manfred Weber.

(Forrás: MTI)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét