Voks 2024
EP-választásokra hangoló kampánybeszéd, hogy Orbán újratervezné a magyar NATO-tagságot
A magyar NATO-tagság újragondolásáról beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, annak érdekében, hogy ne legyen kötelező részt venni a szövetség államain kívüli katonai akcióban. Csakhogy a NATO-szerződések most sem kötelezik a tagállamokat, hogy részt vegyenek az ilyen műveletekben. Magyarország ennek ellenére részt vesz a 4. cikkely alapján folyó műveletekben, beleértve az Ukrajnai háborúra adott NATO-választ is, és logisztikai támogatást is biztosított az Ukrajnának történő fegyverszállításhoz – írta az Átlátszó.
2 perc hírnév, ha belepistulunk is….
A világsajtót is bejárta – többek között a TASS orosz állami hírügynökség is kiemelt helyen tálalta – Orbán Viktor a Kossuth Rádióban tett kijelentése a NATO-tagságról. Az EP-választásokra hangoló kampánybeszéd a már ismert állításokat ismételte meg, miszerint „Brüsszelben” (az EU és a NATO által) Oroszország elleni háborút terveznek a nyugati imperialisták, ami úgy akadályozható meg, ha a Deutsch Tamás-vezette Fidesz-listára szavazunk. A legnagyobb figyelmet azonban a NATO-tagsággal kapcsolatos állítás váltotta ki. Orbán arról beszélt, hogy
„komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami művészeti kérdés, új leírást, új definíciót kell alkotni.”
Orbán azt sugallja, hogy olyan módon kellene megváltoztatni a NATO-tagságunkat, hogy az ne kötelezzen olyan katonai akcióban való részvételre, ami nem egy tagállam védelmére irányul külső támadás ellen. Ilyen lenne például egy olyan NATO-misszió, amelyben Ukrajnába érkeznének NATO-tagállamok katonái, hogy valamilyen módon erősítsék az orosz megszállók ellen harcoló ukrán nemzeti erőket (akik nem NATO-tagország katonái).
Ámde….
Fontos leszögezni, hogy ilyen lehetőségről a szövetség egy vezetője sem beszélt, egy-egy tagállam politikusai vetették fel lehetőségként azt, hogy önállóan (vagyis nem NATO-misszió keretében) nem harcoló alakulatokat küldjenek Ukrajnába, ami egyelőre nem valósult meg.
Ha tényleg összeállna egy Ukrajnába irányuló NATO-misszió, és Orbán jogászai keményen dolgoznak, hogy kitalálják, hogyan lehetne ebből kimaradni,
akkor elég lenne elővenniük a NATO alapszerződését, hiszen az egyértelművé teszi, hogy ilyen misszióhoz a tagállamok önkéntes alapon csatlakozhatnak.
A NATO elsősorban egy védelmi szövetség, másodsorban egy közös katonai struktúra, ami a szövetségesek közötti katonai együttműködést biztosítja (például kommunikáció, fegyverrendszerek standardizálása terén). A védelmi szövetséget a NATO-alapszerződés 5. cikkelye (és az azt pontosító 6. cikkely) határozza meg: eszerint egy NATO-tagállam elleni agresszió az összes tagállam elleni agressziónak minősül, ezért a többi tagállam köteles a megtámadott szövetségesnek segítséget nyújtani,
„az általa szükségesnek ítélt módon, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.”
Vagyis…
Ukrajna lerohanása óta fogad állandó külföldi haderőt Magyarország
Az 5. cikkelynél gyengébb változatának tekinthető a „4. cikkely”, amely szerint a NATO-tagállamokat tanácskozásra hívják össze akkor, ha egy tagállamot ugyan nem ért fegyveres támadás, de más okból úgy látja, hogy területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van. Ezen a tanácson döntik el a tagállamok, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek. A NATO 4. cikkelyét többször aktiválták már, legutóbb 2022-ben Oroszország ukrajnai inváziója után,
a balti államok, Románia, Lengyelország, Bulgária, Csehország és Szlovákia közös kezdeményezésére. A 2022 március 24-i brüsszeli csúcson Orbán Viktor is részt vett, és a vezetők olyan közös cselekvési tervet fogadtak el, amelynek végrehajtásában Magyarország is részt vett.
„Oroszország fellépésére válaszul aktiváltuk a NATO védelmi terveit, felvonultattuk a NATO Reagáló Erők elemeit, és 40 000 katonát, valamint jelentős légi és haditengerészeti eszközöket helyeztünk el keleti szárnyunkon, közvetlen NATO-parancsnokság alatt, amelyet a szövetségesek nemzeti csapatai támogatnak. Emellett négy további többnemzeti harccsoportot hozunk létre Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában”
– olvasható a NATO akkori közleményében. A brüsszeli csúcs után Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, hogy nemzetközi haderő fog Magyarországon állomásozni, a Magyar Honvédség katonái mellett amerikai, török, horvát, montenegrói és olasz katonákkal.
Összegezve…
Arról, hogy a Magyar Honvédséget milyen módon alkalmazzák bel- vagy külföldi műveletekben, hadiállapot során is a kormány dönt, csakúgy, mint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.
A 2022-es háború kitörésekor Magyarország tehát szerepet vállalt az arra adott NATO-válaszban
(Reagáló Erő felállítása, légtérellenőrzés). Ezzel nem a NATO-alapszerződésből eredő kötelezettséget teljesített, mivel az ilyen (a 4. cikkely alapján indított) missziókban a tagállamok saját vállalás alapján vesznek részt. Magyarország emellett csatlakozott olyan, a NATO-n kívüli kezdeményezésekhez is, amelyek szintén Ukrajna katonai támogatását biztosítják.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Szerző
