Kerítésen túl
Erre bazírozhatott Orbán? Egészségügyi és állatjóléti biztosnak jelölték az EU-ban Várhelyi Olivért
Emlékeznek, hogy 2021-ben, amikor Orbán Viktor úgy döntött, hogy a Fidesz-frakció elhagyja az Európai Néppártot, Deutsch Tamás, a delegáció vezetője azt mondta, hogy „minden fideszes képviselőnk újra részt fog venni az EP szakmai munkájában, ismét szakbizottságokban is képviselhetjük a magyar érdekeket.” Ő maga a Költségvetési Ellenőrzési (CONT) – alelnökéből az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottság (ANIT) tagja lett.
Várhelyi Olivér biztos, na jó állatjóléti, de akkor is….
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden bemutatta, hogyan nézne ki a megújuló testület. A tagokat a tagállami kormányok jelölhetik, de a bizottsági elnök oszthatja be, kinek milyen területet szán és hogyan nézzen ki a testület. Egyedül az észt Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselőt jelölték már ki korábban a tagállamok. Von der Leyen az Európai Parlamentben – miután egyeztetett az EP-frakciók vezetőivel – hangsúlyozta, hogy a testület összetételét a prioritásai határozzák meg, köztük a demokrácia védelme, és mindegyik biztos egyenlő. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy eredetileg kevés nő lett volna a testületben, ezért a tagállamokkal keményen dolgoztak az arányok javításán.
Hat alelnököt jelölt ki, akik közül négy nő, három pedig keleti tagállamból jön
Kallas mellett – aki a kvázi-külügyminiszteri poszt jelöltjeként alelnök is – a spanyol Teresa Ribera kapná a klímaügyet, a finn Henna Virkkunen a technológiai szuverenitást. A francia Stéphane Séjourné a jólétért és ipari stratégiáért, a román Roxana Mînzatu az emberekért és képzésért, az olasz Raffaele Fitto a kohézióért felelne.
A magyar biztosjelöltnek, Várhelyi Olivérnek az egészségügyet és állatjólétet szánja Von der Leyen. A bejelentést – a jelöltek közül egyedül nála – több helyről fojtott nevetés fogadta a sajtóteremben.
Az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskör, így gyenge portfóliónak számít, bár a koronavírus-járvány alatt az Európai Bizottság is több kezdeményezést indított el ezen a téren.
Várhelyi korábban a fajsúlyosabb bővítésért és szomszédságpolitikáért felelt, amit csak felértékelt az Ukrajna elleni orosz invázió és a keleti ország tagjelöltsége.
A kormány EU-hoz rendelt korábbi főképviselője viszont több botrányba is keveredett a bizottsági posztján:
- már a kinevezése előtt úgy hírlett, hogy hiába jó szakember, nehéz természetű és „elképesztően durván beszélt a beosztottjaival”;
- aztán sorjázni kezdtek az olyan hírek, hogy a magyar kormánnyal egyező irányban igyekszik tolni egyes tagjelöltek szekerét előbbre vagy hátra a semlegességet előíró uniós alapszerződések ellenére, erre a gyanúra Orbán a saját kijelentéseivel és ígérgetésével is előre ráerősített;
- az Európai Parlament maga is vizsgálatot kért, mert szerinte Várhelyi „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”;
- a képviselő-testülettel egy hülyézős megjegyzése miatt is konfliktusba került;
- magának az Európai Bizottságnak kellett cáfolnia az állításait a palesztin segélyek felfüggesztéséről;
- idén májusban egy grúz ügynöktörvényt kritizáló, már nyilvánosságra hozott bizottsági közleményről tűnt el a neve;
- pár nappal később Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök egyenesen azzal vádolta, hogy Várhelyi megfenyegette őt, a biztos szerint félremagyarázták a szavait.
Előzmény
Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott legutóbbi konzultációm után ismét Várhelyi Olivért jelölöm az Európai Bizottságba – tette közzé hétfőn Orbán Viktor. „Az elmúlt öt évben Várhelyi biztos bizonyította, hogy az EU pozitív erőként képes változtatni a szomszédságában és azon túl. Remek munkát fog végezni” az Európai Bizottságban – vélte a miniszterelnök. Maga Várhelyi is arról posztolt az X-re:
várja „a megkezdett közös munka folytatását Von der Leyen elnökasszonnyal”.
Ebből viszont könnyen lehet, hogy nem lesz semmi, és nem kizárt, hogy a kormány is ezzel számol. Szinte kizártnak tűnik, hogy az Európai Parlament (EP) átengedje Várhelyit. Az Orbán-kormányok jelöltjei amúgy is nehezített pályán indulnak, ahogy ez 2014-ben és 2019-ben is látszott, de Várhelyi maga is rengeteg kritikát kapott az elmúlt években.
Nehezen elképzelhető, hogy ezzel a kormány ne lenne tisztában a magabiztos nyilatkozatok mögött, és komolyan gondolná, hogy ismét Várhelyi legyen a befutó. A korábbi hírek alapján nem is őt szánják az uniós testületbe, de egy előre bekalkulált bukás segíthet is, hogy második nekifutásra sikert érjenek el, emellé pedig már előre készíthetik a kommunikációs puskaport is arra az esetre, ha Várhelyi fennakadna.
Szerző
