Kerítésen innen
…és akkor mi van? Földönállásra vettük 57,5 millió dollárért a kormány-teherszállító repülőt a hungarikum-jegyében
Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba. Most Hadházy Ákosnak szúrt szemet az egyhelyben toporgása.
Emlékeztetőül….
A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.
Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.
Ekkorra azonban már túl voltunk a járványnak azon az időszakán, amikor akár a szállítási kapacitás szűkössége is akadályozhatta a védekezést. A nyugati vakcinák a közös európai beszerzés keretében érkeztek, de a keletieknél sem volt szűk keresztmetszet a logisztika. (forrás)
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Hadházy: a rostokló vasról, amire „ember kellene”
„Egy hónapja ismét Ferihegyen rostokol az – amúgy teljesen feleslegesen megvett – állami tulajdonú teherszállító Airbus repülőgép. Az adatbázisok szerint csak kétszer szállt fel a hónapban, de akkor is csak alig egy órára. Legutóbb Zalaegerszegig jutott, majd visszafordult, nyilván valamilyen ellenőrző repülést végzett.
A gép megvásárlása gazdaságilag teljesen irracionális döntés volt Orbánéktól, viszont egy ilyen méregdrága repülőgép akkor a leggazdaságtalanabb, ha a földön áll (hiszen nem termel bevételt, de a biztosítása, karbantartása, amortizációja akkor is ketyeg).
A nyilvános adatbázisokból, korábbi sajtóhírekből és a repülést ismerő szakértőktől jött információkból az is
világos, hogy miért nem repül Orbán egyik kedvenc játékszere: december 1-től már nem a Wizzair üzemelteti az adófizetők pénzén vett óriásgépet. Néhány hónapja lehetett olvasni arról, hogy a nevében magyar, valójában kínai érdekeltségű „Hungarian Airlines” fogja átvenni az üzemeltetést, de mostanra világos, hogy ez nem sikerült.
Információim szerint a gépet eddig repülő Wizzair pilóták közül egyetlen kapitány sem ment át az új „magyar” (valójában kínai) légitársasághoz. Állítólag két elsőtiszt kivételével mindenki maradt inkább a Wizzairnél.
Ahhoz viszont, hogy egy ilyen hosszútávú repüléseket végző gép folyamatosan dolgozhasson, legalább 8-10 pilótára lenne szükség.
Ennél nagyobb baj,
hogy információim szerint a magyar légügyi hatóságnál sincs olyan képzett szakember, akinek jogosítványa lenne egy ilyen óriásgép üzemeltetésnek ellenőrzésére. Ez viszont elvezet egy ennél még komolyabb ügyhöz: az EU KÖTELEZETTSÉGSZEGÉST INDÍTOTT AMIATT, HOGY A LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ELÉGTELEN MAGYARORSZÁGON.
Az erről szóló rövid bejelentés kissé bonyolult megfogalmazással egészen durva dolgokat állít: egyszerűen nincs elég szakember és nem megfelelő a légügyi hivatal ellenőrző tevékenysége. A bejelentés konkrétan így fogalmaz: „A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem tesz eleget a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekről és igazgatási eljárásokról szóló rendeletben (965/2012/EU rendelet) előírt követelményeknek. Magyarország nem tud elegendő létszámú képzett személyzetet felmutatni ahhoz, hogy megfelelően felügyelje az engedéllyel rendelkező üzemben tartókat és azok szabályos működését. Emellett nem alakított ki olyan megbízható irányítási rendszert sem, amely kidolgozott irányelvekre, eljárásokra és világos szervezeti struktúrára támaszkodva képes lenne biztosítani a rendeletnek való megfelelést. Magyarország nem gondoskodott arról sem, hogy a tanúsított szervezetek a tanúsítványok, jóváhagyások és engedélyek kiadása előtt teljesítsék a rájuk vonatkozó követelményeket.”
Szerző
