EU-csúcs

Nem működik a szelektív szolidaritás a migrációs válság kezelésében, a bevándorlás külső és belső dimenziójában is szolidaritásra van szükség az Európai Unió tagállamai között – közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelben, röviddel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának kezdete előtt.

Szelektív szolidaritás

„Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van” – mondta Merkel, elvetve a szelektív szolidaritást a tagországok között.

Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.

Andrej Babis cseh miniszterelnök úgy vélekedett, nem jelentenek megoldást a kötelező kvóták a migrációs válságra, és elsősorban az embercsempész-hálózatok elleni fellépést kellene megerősíteni.

A megoldás: a küzdelem a migrációs maffia ellen

Rövid sajtóértekezletén Babis hangsúlyozta, a líbiai határvédelem anyagi támogatása „illeszkedik kormányának stratégiájába, miszerint a krízist Európán kívül kell kezelni”. „A probléma megoldását a küzdelem jelenti a migrációs maffia ellen, amely egy jobb jövő hamis ígéretével eurómilliárdokat keres azon, hogy elégedetlen embereket hoz Európába” – fogalmazott.

Robert Fico szlovák kormányfő aláhúzta, nincsen konszenzus az EU migrációs politikájának reformját illetően, és „nagy hiba” lenne ennek hiányában is végigvinni a folyamatot, amely megosztaná a tagországok egységet.

Fico beszélt a líbiai határvédelem támogatásáról, kiemelve, hogy a visegrádi döntésnek rendkívül egyszerű az üzenete: „meg akarjuk mutatni, hogy a szolidaritás elve olyasmi, amelyet teljes mértékben tiszteletben tartunk”. A migrációs válság kérdéséről szólva pedig leszögezte: „nem emberi jog a beutazás az Európai Unióba, az EU-nak meg kell védenie magát”.

15 ezer, eredetileg Európába tartó migránst telepítenek haza

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, hogy mintegy 15 ezer, eredetileg Európába tartó migránst telepítenek haza a származási országukba a következő hetekben Líbiából. Az Európai Unió, az Afrikai Unió és az ENSZ közös munkájának köszönhetően eddig 16 ezer ember önkéntes hazaszállítására került sor Líbiából – közölte Mogherini a két szervezet illetékes tisztségviselőivel folytatott tárgyalásai után.

Hozzátette, az EU további 100 millió euróval fogja támogatni ezt a munkát, de ezen felül is pluszforrások bevonására lesz szükség. Emellett hangsúlyozta, a migrációs válság külső dimenzióját illetően komoly előrelépések történtek, miközben a belső dimenzióban a jelek szerint vannak még nehézségek.

Csak az egységes fellépés lehet eredményes

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke figyelmeztetett: kétségtelenül az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló tárgyalások második szakasza lesz az „igazi próbája” a bennmaradó tagállamok egységének.

Tusk kiemelte, az uniós vezetők mostani találkozója jól mutatja, hogy csak egységes fellépéssel lehet komoly eredményeket elérni, és erre példaként hozta fel a Brexit-tárgyalásokat, illetve az EU védelmi dimenziójának megerősítését.

Ugyanakkor rámutatott, hogy két fontos kérdésben továbbra sincs egység a tagországok kormányai között: a gazdasági és monetáris unió elmélyítésében, valamint a migrációs politikában. „Ezeket a megosztottságokat érzelmek kísérik, ami megnehezíti a racionális vitát és a közös nyelv megtalálását” – mondta.

Tajani: nem kell mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz a dublini reform ügyében

Noha üdvözlendő, hogy az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács konszenzusra törekszik a dublini szabályozás reformtervezete ügyében, de nem helyes mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz, amikor a jog lehetővé teszi a minősített többségi döntéshozatalt is – jelentette ki az Európai Parlament (EP) elnöke.

Antonio Tajani az ülés megnyitását követő felszólalásában hangsúlyozta: a dublini menekültügyi rendszer reformjáról az EP már elfogadta az álláspontját, amelynek alapján készen áll megkezdeni a tárgyalásokat a tanáccsal, amint a tagállamoknak sikerül egymás között megállapodásra jutniuk. Márpedig – mint mondta – erre mihamarabb szükség lenne.

Nem helyes mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz, az uniós alapszerződés ugyanis minősített többségi döntéshozatalra is lehetőséget nyújt a tanácsban – emelte ki Tajani, hozzáfűzve, egy ilyen érzékeny, kulcsfontosságú kérdésben egyébként üdvözlendő lenne a széleskörű konszenzus, azonban további késlekedést okozhatna, amit el kell kerülni.

„Az uniós polgárok elfogadhatatlannak tartják az ellenőrizetlen migránsáradatokat, a menekültek országról országra történő zarándoklását, a tömeges halálozásokat a tengeren, valamint a piacokat, ahol embereket adnak el rabszolgának” – fogalmazott az EP elnöke, rámutatva, hogy a migrációs válságot a gyökerénél kell kezelni.

Védelem és biztonság

Nagy jelentőségű az európai védelem megerősítését célzó kezdeményezés, mert az Európai Uniónak, Európának és a NATO-nak egyaránt kedvez – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint az Európai Unió állandó strukturált együttműködésre (PESCO) vonatkozó kezdeményezése a védelmi képesség megerősítését, a védelemre szánt nemzeti kiadások növelését biztosítja és a terhek szövetségen belüli tisztességesebb megosztását szolgálhatja.

A főtitkár kiemelte a NATO és az EU képességfejlesztése összehangolásának, valamint a képességek egymást kiegészítő jellegének fontosságát, amely „megelőzi a NATO és az EU közötti versengés esetleges kialakulását”.

Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy az EU vezetői kedvezően fogadják az európai védelmet szolgáló állandó strukturált együttműködés elindítását, amely lehetővé teszi az unió tagországai számára, hogy a védelem és a biztonság terén szorosabbra fűzzék együttműködésüket.

Eddig 25 uniós tagország, köztük Magyarország erősítette meg részvételét a PESCO-ban

Az Európai Unió állandó strukturált együttműködésének (PESCO) elfogadása jelentős előrelépést jelent a hatékony európai védelem megteremtése felé – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Mint elmondta, sok éven át a PESCO ellen felhozott legerősebb érv az volt, hogy az állandó strukturált együttműködés létrehozása a NATO gyengüléséhez vezet. Éppen ellenkezőleg, ugyanis egy erős európai védelem az együttműködések által, valamint az esetleges párhuzamosságok megszüntetésével megerősíti a NATO-t is – húzta alá a tanácsi elnök.

A PESCO létrehozása nem csak Európának jó hír, hanem szövetségeseinek is. Azonban rossz hír az ellenségeinek – mondta. „Csak együttesen lehetünk sikeresek. Együtt viszont a legnehezebb feladatokkal is szembe tudunk nézni” – tette hozzá Tusk.

Mint elmondta, a PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.

Védelmi együttműködés

Az uniós tanács a PESCO létrehozásáról szóló határozatában rögzítette a részt vevő tagállamok, és szigorú közös kötelezettségvállalásaik jegyzékét, beleértve a védelmi költségvetések reálértéken történő rendszeres növelését a közösen elfogadott célok elérése érdekében. Meghatározták a PESCO irányítási struktúráját, amelynek célja a PESCO-ban résztvevő országok hozzájárulásainak összehangolása és ambíciószintjének megőrzése lesz.

A PESCO-ban részt vevő tagállamok a védelmi együttműködés létrehozásáról szóló határozat elfogadásával egyidőben egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben üdvözölték azt a politikai megállapodást, amelyben az első 17 kezdeményezést tartalmazó jegyzéket határozták meg. A projektek olyan területekre terjednek ki, mint például a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét. Ezen projektek hivatalos elfogadására várhatóan 2018 elején kerül majd sor.

A PESCO-ban a 25 tagállam – Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország vesz részt. December elején Írország és Portugália is értesítést küldött a PESCO-ban való részvételre vonatkozó döntéséről.

A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges, s a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd London is részt venne az együttműködésben.

Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése már hosszú évtizedek óta a politika napirendjén van, de a korábbi kezdeményezések rendre kudarca fulladtak, elsősorban az Egyesült Királyság ellenállása miatt. A szigetország tervezett kilépése az EU-ból, Oroszország ukrajnai beavatkozása, valamint Donald Trump elnökké választása nyomán az ügy azonban ismét a figyelem középpontjába került.

Zárónyilatkozat

Az uniós tagállamok vezetői  kétnapos brüsszeli  csúcstalálkozójuk első tárgyalási napján elfogadott zárónyilatkozatukban egyebek mellett az Európai Unió állandó strukturált együttműködése (PESCO) létrehozásának és annak keretében megvalósuló kezdeményezések gyors megvalósításának fontosságát hangsúlyozták, továbbá arra szólították fel a részvevő tagországokat, hogy teljesítsék nemzeti végrehajtási terveikben rögzített vállalásaikat.

A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban az európai védelem erősítése érdekében arra kérték az érintetteket, hogy folytassák az Európai Unió (EU) és a NATO közötti együttműködésre vonatkozó összes javaslat végrehajtására irányuló munkát.

Kiemelték az uniós szakpolitikák szociális, oktatási és kulturális dimenziójának jelentőségét abból a szempontból, hogy az európaiak közelebb kerüljenek egymáshoz és közös jövőn munkálkodjanak. Az uniós szerződések értelmében ezek a területek továbbra is elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak, de közös munkával nagy eredmények érhetők el, a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – húzták alá.

Azt hangsúlyozták, hogy az oktatás és a kultúra a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint versenyképességük megőrzése szempontjából is alapvető jelentőséggel bír. Véleményük szerint tevékenyebbnek kell lenni azokon a területeken, amelyeken az EU fontos támogatói szerepet tölt be, ezért felkérték a tagállamokat, az miniszterek tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül folytassák és fokozzák az érintett területek támogatására irányuló tevékenységeiket.

Az uniós tagállamok vezetői üdvözölték a 2017 decemberében, Párizsban megrendezett klíma-csúcstalálkozó eredményeit, amelynek célja az volt, hogy ösztönözze az éghajlatpolitika támogatására fordítandó állami és magánfinanszírozás növelését. Az Európai Tanács zárónyilatkozatában ismételten és nyomatékosan megerősítette, hogy az unió és tagállamai elkötelezettek a Párizsi Megállapodás gyors és teljes körű végrehajtása mellett, valamint amellett, hogy – többek között az uniós szinten még tárgyalás alatt álló jogalkotási javaslatok elfogadása révén – továbbra is élen járjanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

(Forrás: MTI)