Frissítve! EU-csúcs: a Brexittől az EP-választások védelméig

Megkezdődött csütörtökön délután Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcsértekezlete. Az első napon az uniós vezetők megvitatják az EU-ból való tervezett brit kilépés, a Brexit fejleményeit.

Határidő-hosszabbítás

Az ülésen Theresa May brit kormányfő várhatóan ismerteti az alsóház múlt hét második felében megszavazott javaslatát arról, hogy hosszabbítsák meg a brit uniós tagság megszűnésének – az EU-szerződések alapján – március 29-én esedékes jelenlegi határidejét. Az unióban maradó tagállamok vezetői már jelezték, hogy hivatalos brit bejelentés esetén fontolóra veszik a javaslatot.

Az uniós vezetők pénteken stratégiai menetrendet készítenek az egységes piac, a tőkepiaci unió, valamint a digitális politika, az iparpolitika és a kereskedelempolitika továbbfejlesztéséről. .

Az Európai Tanács megbeszélést folytat az úgynevezett európai szemeszter idei prioritásairól, és várhatóan jóváhagyja az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást.

Az EU és Kína kapcsolatai

A külkapcsolatokat illetően az Európai Tanács elő fogja készíteni az április 9-én tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, továbbá – a globális helyzetre is figyelve – eszmecserét fog folytatni általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról.

A csúcstalálkozón az éghajlat-változással kapcsolatban az uniós vezetők iránymutatással szolgálnak majd az általános politikai prioritásokat illetően, azzal a céllal, hogy az Európai Unió 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő a témába vágó párizsi megállapodással összhangban.

Küzdelem az álhírek ellen

Az állam-, illetve kormányfők áttekintik az álhírek elleni küzdelem és a szándékos félreinformálás kezelése terén elért eredményeket is, valamint foglalkoznak a május végén esedékes európai parlamenti és a nemzeti választások EU-szerte biztosítandó védelmével.

Uniós vezetők a Brexit határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást. Theresa May brit miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t;

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint a brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről.

Az unió jövőjére kell gondolni

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, nyitott a Brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet.

Aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség mind Nagy-Britannia, mind az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia. Az unió erre is fel van készülve – közölte.

A britek ne vegyenek részt a választáson

„Nem tehetünk úgy három év leforgása után, mintha a brit emberek nem a kilépés mellett foglaltak volna állást” – tette hozzá a francia államfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság rész venne a májusi európai parlamenti választáson. Rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót” – tette hozzá.

A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli Brexit.

Senki sem szeretne megállapodás nélküli Brexitet

Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Azt hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben párhavonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket – mondta.

„A Brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről” – fogalmazott.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, „néha olyan érzés, mintha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni”.

Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban – mondta.

Határidő-hosszabbítás

Theresa May brit miniszterelnök „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása – erről May maga beszélt újságíróknak Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülését megelőzően.

Rövid nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – húzta alá.

A brit miniszterelnök hozzátette, az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében.

Lehet, hogy jövő héten ismételni kell az EU-csúcsot

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozata szerint újabb európai uniós csúcstalálkozó lehet a jövő héten, amennyiben a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést.

„Egy harmadik sikertelen brit alsóházi szavazás azt jelenti, hogy újra vissza kell jönnünk, és egy második EU-csúcsot is kell tartanunk” – fogalmazott.

Tajani a Brexit meghosszabbítása határidejének április 11-ét javasolta

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a Brexit határideje meghosszabbításának időtartama a lehető legrövidebb lesz, és nem lépi túl április 11-ét. Tajani szerint ellenkező esetben az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai választásokon.

Tajani kijelentette ugyanakkor. a kérdés valójában nem a Brexit határidejének meghosszabbítása, hanem az, hogy a hosszabb, vagy rövidebb kiterjesztést London hasznosan tudja-e felhasználni.

„Türelemmel voltunk, London kérésére további biztosítékokat adtunk és jogi értelmezéseket készítettünk, de úgy tűnik, mindez nem elég” – fogalmazott.

Most már az Egyesült Királyság feladata, hogy kiutat találjon a kialakult patthelyzetből.

Az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a kialkudott és elfogadott megállapodás az egyetlen megoldás, amely garantálja a rendezett Brexitet, és a lehető legjobban csökkenti az emberek és a vállalkozások esetleges kárát. Az emberek és a vállalkozások körében nagy a bizonytalanság, amit a lehető legrövidebb időre kell korlátozni – hangsúlyozta.

Noha jogilag az Európai Parlamentnek nem kell hozzájárulnia a kilépési határidő meghosszabbításhoz, azonban hangja hallható lesz – húzta alá.

„Itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság végre kimondja, mit akar és ne csak azt, hogy mit nem” – mondta.

A határidő meghosszabbításának célja nem lehet csupán időhúzás, ugyanis megállapodás újratárgyalására nem nyújt lehetőséget, amint azt egyesek képzelhetik – tette hozzá Tajani.

Az EU május 22-ig adna haladékot a Brexit határidejére

Az EU május 22-ig adna haladékot a Brexit határidejére azzal a feltétellel, hogy a brit parlament a jövő hét első felében elfogadja az EU és Nagy-Britannia között a tervezett kiválásról korábban létrejött megállapodást.

Amennyiben Theresa May brit miniszterelnöknek a jövő hét első felében ez mégsem sikerül, jövő csütörtökön rendkívüli uniós csúcsra kerülne sor.

(Forrás: MTI)