Banánköztársaság
Lendvai Ildikó: Európa DNS-e
Az utolsó pár napban rengeteg újat tudtunk meg miniszterelnökünkről. Na nem arra gondolok, hogy Európa szélsőjobboldali politikusai egymásnak adták nálunk a kilincset, az nem újdonság. Az sem lepett meg, hogy egy interjúja szerint csodálja Trumpot, viszont „a multikulturális Bécs nem vonzza”. Nem baj, elég sokan épp fordítva vagyunk ezzel, ez talán helyreállítja az egyensúlyt. Az meg, hogy ugyanitt jó egészséget kívánt Sorosnak, csak első hallásra tűnik álszentségnek.
Mihez kezdene Orbán, ha Sorost ágynak döntené valami súlyos betegség?
Itt állnánk télvíz idején megfelelő ellenség nélkül. Abba már helyette is belepirultam, hogy képes volt rezzenéstelen arccal azon sajnálkozni: a magyaroknak és neki, mint főmagyarnak nem nagyon megy „a PR, a kommunikáció”. Eddig azt hittem, kormányzás helyett is ezt művelik. Bár azért becsúsznak bakik. Például az, hogy egy beszélgetésben állítólag „Európa DNS-ének” nevezte magát. Meg vagyok rémülve. A DNS-ek osztódni szoktak. Már csak ez hiányzik!
Sej, a mi DNS-ünk fényes szellők fújják…
Kiderült, hogy lobogónk, vezérlő csillagunk, a nemzet Első Embere, akire tekintetünket függesztjük, egy dezoxiribonukleinsav. Lévy, a jeles filozófus beszámolója szerint személyesen közölte: „Én vagyok a legkeresztényibb, tehát a legeurópaibb az európaiak között. Európa DNS-e vagyok, annak az őrzője.” Először alig hittem, de azóta sem cáfolták, és ilyesmit nem is lehet félreérteni vagy kitalálni. Azért az jó, hogy nem dezoxiribonukleinsavnak kell szólítani, bele is törne a nyelvünk. Európának ezt a DNS-ét tényleg fényes szellők fújják, hol befelé, hol kifelé az Unióból, frakcióból frakcióba. Nincs mit csodálkozni, a DNS köztudomásúlag kettős csavart formáz, érthető, ha csavarokban, kettősségben a kormányfő esetében sincs hiány. Csak eddig nem tudtuk, hogy ez azért van, mert ő egy DNS. Muszáj neki csavarodnia.
Az is stimmel a dalból, hogy „sej, az van arra írva, éljen a szabadság!”
Orbánnak egyszerűen nünükéje a szabadság, mondhatni, ez politikájának támasza, talpköve, (persze a tiszta erkölcs mellett). Csak a héten is több ízben kifejtette, hogy azért utálja a liberalizmust, mert a „liberális hálózat” „megtámadta a szabadságot”, korlátozza a politikusokat a szabad beszédben. Azaz a szabad sértegetésben. Európa DNS-e egyébként a dalszöveghez híven úgy tervezi, hogy holnapra megforgatja az egész világot. Lehet, hogy „tíz év múlva mi ellenőrizzük, akik most bennünket kritizálnak” – jövendöli egy osztrák lapnak adott interjújában. De jó lesz! Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán.
Értem én a (remélhetőleg féltréfás) metaforát, de nincs ezzel mindenki így. El kell határolódnom pl. a „gyakorikérdések.hu” oldalon a döbbent állampolgári tudakozódástól: „Szerintetek ez már a végstádium?” Ha engem kérdeznek, én kifejezetten örülök az új önjellemzésnek. Mindig is feszélyezett a tüntetések tábláin a két betűből, egy számból álló, Simicska óta félreérthetetlen felirat.
Mennyivel szebbek lesznek az „O1DNS” transzparensek! Akár a Békemenet is büszkén vonulhat alattuk.
Ez a DNS-dolog valahogy beakadhatott Orbánnál
Már tavaly novemberben a Néppárt kongresszusán ezzel lepte meg (akkor még) barátait: „Mi, az EPP, a győztesek pártja vagyunk. A győzelem része a DNS-ünknek”. Azért borzalom, hová züllött azóta genetikailag a Néppárt, nem? Szerintem génmanipulációról lehet szó. Ebben a beszédében erősítette meg, hogy teljes szívvel Weber jelöltségét támogatja. Akkor még nyilván nem volt alkalmatlan, sőt az (ön)felfüggesztés után sem mindjárt, csak most. De hát idő kellett ahhoz, hogy Weber DNS-tesztje elkészüljön, ráadásul ilyet kb. 100 dollárért lehet rendelni, és nálunk szigorúan őrzik a közpénzeket.
Ha már DNS, azért érdekelne a géntartalma….
Nem szívesen hordoznék európaiként valami vacak örökséget. Egy biztos: fontos része az erőkultusz. Az említett interjúban a miniszterelnök elmagyarázza, az „európai elit dekadens”, a szélsőjobboldal, így a Szabadságpárt által delegált alkancellár az üdítő kivétel. Szereti is nagyon. Majdnem mint Salvinit, aki most a saját olasz hadihajójukat sem engedi kikötni, mert rajta van 40, a tengerből kimentett menekült. A dekadensek viszont nem hisznek „a politikai cselekvés erejében”, „a vezető személyiség erejében”. Ügyet sem vet az újságíró közbevetésére: „Ez a szkeptikusság vélhetően történelmi tapasztalatokkal függ össze.” Az erővel jár a harckészség. Egyelőre verbálisan. Az illiberálist szerinte pl. lehetne békésen kereszténydemokratának is nevezni, „de ez egy ilyen harci nyelv… olyan, mint a szkanderezés”.
Az örökíteni szánt géntartalomban legalábbis nekünk, magyaroknak házi használatra ott van az „egyedül vagyunk” sugallata
Olyan jól bejött annak idején a félnyilas lap címében is. „A magyar sors része a kitaszítottság”. „Ha az ember magyar, az alapérzése az, hogy elárulták”. Még jó, hogy ilyen erős védelmezőnk van. Na és mi van még nekünk? Hát nagy szívünk. „A magyarok gyakran a szívből, és nem az értelemből indulnak ki”. Tényleg, a kilakoltatás előtt álló kilencgyerekes édesanyának is segítség helyett „Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót” kívántak. Nekem főleg a „további” tetszett.
DNS-tesztet – ha csak nem bűnözőket azonosítanak vele, de erről ugyebár itt szó sem lehet – főleg azért csináltatnak, hogy kikutassák vele a családfát, az eredetet. Az ősöket hagyjuk is: ahogy Salvini egyre több gesztusban vállalja fel Mussolinit, úgy a Lévyvel folytatott diskurzusban Orbánnak Horthyról volt jó szava:
„Én lennék az első, aki dicséri Horthy kormányzót? Nem ő szabadított meg minket Kun Bélától?”
A testvéri szálak egyértelműen a szélsőjobbhoz fűzik,
az interjúban LePen politikájával is szimpatizál. A legmelegebb rokonérzés Erdoganhoz köti. Meséli, első találkozásukkor megtapogatták egymást, mert „a focisták háta alján” van egy jellegzetes izom.
Előbb-utóbb Erdogan is felfedezheti magában a DNS-t, csak ő az iszlám világét. És akkor végre láthatjuk, ahogy két DNS egymásba csavarodva tapogatja egymás… izé…szóval háta alját.
Szerző
