Az elmúlt évszázadnak két igazi “nagy”, az egész földrészre, sőt a világra veszélyes diktátora volt : Sztálin és Hitler. A többiek, a Horthyk, Rákosik, Honeckerek, Ceaușescuk, Jaruzelskik, mind szörnyű dolgokat műveltek, de valahogy mindig megelégedtek országuk határain belüli nagyságukkal.
Orbán messze tekint
Az eddig ismert zseb-diktátorokkal ellentétben Felcsút hercege nem éri be azzal, amit itthon elért, nap mint nap a bőrünkön érezzük, hogy ez az ország csak egy apró petri-csésze, amiben kitenyészti az egész kontinens mérgezésére és elfoglalására szánt baktériumait. Magyarország csak(?) egy nagyobb terv előszobája. Mindaz a testi és lelki gyötrelem, amit elviselünk, tulajdonképpen nem is nekünk szól, sőt, a főnök szerint büszkének kellene lennünk rá, hogy mi termelhettük ki azt az örökítő elemet, amit ő – a maga nagyon is perverz módján – Elien-tojások formájában éppen most juttat be az egyre elvénülőbb Európa testébe.
A hasonlatnál maradva: Orbán támadása azért érhette váratlanul az elbizakodott Európát, mert eszükbe se jutott, hogy egy kis nemzet felől jöhet a halálos támadás, pedig tudhatták volna, hogy az Ebola is egyetlen csepp méreggel indul. Az alapítóatyák Schumannal az élen, még sajnálták a orosz medve terhét viselő szocialista tábort és alighanem a legrosszabb álmukban sem gondolták, hogy éppen onnan (innen) indul egyszer majd egy legényke a demokráciájuk ostromára. Főleg nem egy olyan, akit ők taníttattak, pátyolgattak, pénzeltek. Ők alighanem még azt hitték, hogy ha egyszer valahogy mégiscsak beköszönt végre a demokrácia a kontinens keleti részére is, azt az akkor ott élők majd nagyon megbecsülik, védelmezik. Pestiesen szólva: hát egy nagy túrót!
Diktátor-simogató
Orbán és a szobatársai rájöttek, hogy a magyar olyan régen szolga már, hogy alig várja a visszatérést abba létbe, amikor nem kell gondolkodni, mert majd megoldja a “felsőbbség”. Persze, szinte hallom a még létező demokraták felhördülését, és a szolgák sem szívesen szembesülnek azzal, hogy mivé tették magukat, mert tévedés ne essék, ahhoz, ami most itt van, Orbánék egyedül kevesek. Ehhez kellett a nép többsége is, azok, akik ájult boldogsággal simogatják és hallgatják a mindenkori diktátorukat, Ferenc Jóskától Horthyn és Kádáron át egészen Orbán Viktorig.
Most, hogy Magyarország szőröstül bőröstül az övék – és itt a különbség Orbán és a többi regionális kényúr között – Európára vetettek szemet.
Az, amikor Orbán bedobatta a közösbe kegyencei vagyonának egy részét és létrehozta a médiaholdingját, csak a főpróba volt, az igazság pillanata most következik majd, amikor nekik, akik eddig azt hitték “miénk a vár, tiétek a lekvár”, rá kell ébredniük, hogy az ő vagyonuk csak azért teremtetett, hogy a főnök abból finanszírozza borgőzös álmát: Európa elfoglalását!
Nem lennék meglepve, ha egy titkos szabászatban már készülne az XXXXXXL-es generalisszimusz egyenruha, szigorúan a védjegynek számító buggyos gatyóval.
Orbán Viktor az örökítőanyag! – Az MTA vajon miért hallgat a genetikai szenzációról?