Kerítésen túl
Európa polgárai növelnék az uniós költségvetést a járvány okozta válság miatt
Az Európai Parlament megbízásából 2020 júniusának végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban.
Többségük (56 százalékuk) szerint ehhez az is kell, hogy az Uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére.
A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi.
A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra
A válaszadók több mint fele (53 százalékuk) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest.
A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál
A Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket:
„A VÁLASZOKBÓL EGYÉRTELMŰEN KIOLVASHATÓ, HOGY A POLGÁROK NAGYOBB ÖSSZETARTÁST ÉS HATHATÓSABB FELLÉPÉST VÁRNAK AZ UNIÓTÓL A VÁLSÁG RENDEZÉSÉHEZ. AZT IS VILÁGOSAN LÁTJÁK, HOGY AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS MEGNÖVELÉSE NÉLKÜL ALIGHA LEHET KEZELNI A VILÁGJÁRVÁNY PÉLDA NÉLKÜLI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAIT. AMIKOR A PARLAMENT A JELENLEGI KÖLTSÉGVETÉSI VITA SORÁN EGY HATÉKONYABB ÉS NAGYRATÖRŐBB EU MELLETT TESZI LE A VOKSÁT, AKKOR AZ EURÓPAIAK KÉRÉSÉT JUTTATJA ÉRVÉNYRE.”
Egyre többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése is kedvezőbb
Az európaiak 76 százaléka előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36 százalékuk azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadóknak csak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra nézve, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.
A polgárok többsége továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével
A megkérdezettek 53 százaléka nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39 százalékuk viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal).
Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék)
Az európaiak többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.
Magyarországon ez az adat 57 százalék
A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós rendelkezésére álló források mennyiségével (csak 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést).
Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.
A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.
Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény
Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41 százaléka). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Egészen megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50 százalékról most 45 százalékra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék) és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).
A magyar eredmények
A közvéleménykutatást a Kantar végezte az interneten (illetve Máltán és Cipruson telefonon) 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24 798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott. A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem-, életkor- és régió-alapú kvótákat határoztak meg.
Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
