Orosz-ukrán háborúKerítésen innen

Ez a harc lesz a végső? Budapest meddig fogja még Moszkva pártját?

A magyar kormány propaganda-gépezete múlt hét derekán feltette az új lemezt és minden csatornán, minden hullámhosszon azt harsogják, hogy nem jók az Oroszország elleni szankciók, azok nem értek el jelentős hatást.

A sort Gulyás Gergely kezdte, folytatta Varga Mihály, Orbán Balázs és Dömötör Csaba

Csupa fideszes gondolkodó, ja nem csupán a csinovnyikok serege, akiknek mindig ugyanazt a nótát kell csaholniuk, amit a gazdájuk fütyül.

Amire nem számíthattak a kampány megszervezői, az az ukrán honvédő seregek “szeptemberi hadjáratának” sikere.

Lám-lám, a szóban békét hirdető és azt áhítozó magyar kormány egyetlen mondattal sem kommentálta az ukrán katonai sikereket és az orosz armija helyenkét fejtvesztett menekülését.

Bár Budapest (és itt most a hatalmon lévő politikai alakulatra gondolok) egyszerre képes kifelé és befelé, keletre és nyugatra mást-mást kommunikálni. Úgy látszik a közép-európai politikai pávatáncba lassan beleszédül mindenki, azok is akik csinálják, azok pedig főleg, akik csak a Lajtán túlról tekintenek a nemzet fővárosára (mármint Magyarország fővárosára).

Az Orbán Viktor vezette látványpékség a hosszú nyári szünet után alaposan elvétette az ütemetet

Miközben kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el Budapest szedett-vedett válaszait a demokratikus intézményrendszer tessék-lássék módosításairól, addig Navracsics Tibor és Varga Judit hiába kilincselt brüsszeli folyósókon, úgy látszik nem nagyon van már fogadókészség az újabb magyar jogi csűrcsavarásokra.

Közben Prágából is kaptunk egy komoly figyelmeztetést, hiszen az európai ügyekkel foglalkozó cseh miniszter egyenesen azt találta mondani, hogy reméli az ő elnökségük idején Magyarországot bent tudják tartani az Európai Unióban.

Ez azért már minőségi különbség, ugrás, hiszen az Európai Unió elhagyásáról szó sem volt. Eddig!

Visszatérve az orosz szankciókhoz és a háborúhoz, a magyar kormánypropaganda temeti Ukrajnát, szinte már tapsikol, hogy keleti szomszédunk hamarosan csődbe megy.

Ezt a Magyar Nemzetben a lap ungvári tudósítója szó szerint le is írja:

“Az elhúzódó háború egyre inkább megviseli a békeidőben is meglehetősen erőtlen ukrán gazdaságot. Amennyiben hirtelen elzárnák a külföldi pénzcsapokat, Ukrajna biztosan csődbe menne.”

Dunda György vasárnapi cikkében arról ír, hogy “miközben Kijevben a megnövekedett háborús kiadások miatt havi 5–7 milliárd dollárra becsülik a büdzsé hiányát, a harcok kitörése óta már közel tízmilliárd dollárt vontak ki külföldre az ukrán gazdaságból.”

Majd azzal árnyalja a képet, hogy “külföldi felajánlásokból, hitelekből 17,5 milliárd eurónyi összeg vándorolt eddig a központi költségvetésbe. Denisz Smihal kormányfő reményei szerint az év végéig további 8,5 milliárd várható.”

Érdekesség, hogy a Magyar Nemzet cikkével egyidőben Káncz Csaba a facebookon megjelentetett egy érdekes térképet.

Ebből kiderül: az Egyesült Államok 2 milliárd USD segélyt nyújt Kelet-Közép-Európának, hogy megvédje őket az orosz agressziótól és felforgató műveletektől. Ukrajna 1 milliárdot kap, míg 18 másik állam 1 milliárdon osztozik.

Ami a lényeg, hogy ebből a pénzosztásból csak Magyarország és Szerbia marad ki.

“A Moszkva-Belgrád tengelyen egy centet sem kap”

– írja Káncz Csaba.

Itt tartottunk, amikor vasárnap este Ukrajnából megjelentek a legfrissebb hadijelentések

Az ukrán erők már több mint negyven települést szabadítottak fel a harkivi régióban – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó vasárnap egy sajtónyilatkozatban, amelyet hivatalának sajtószolgálata is közzétett internetes oldalán.

A tisztségviselő hozzáfűzte, hogy “valójában sokkal több a felszabadított település, csak ez az adat nem közölhető, tekintettel az ukrán hadsereg folyamatban lévő hadműveletének érdekeire”.

“Felszabadítottuk területeink jelentős részét a csuhujivi járásban, Kupjanszk és a Balaklija térségében. Egységeink benyomultak Kupjanszkba, az izjumi járás településeinek felszabadítása pedig folyamatban van. Összességében északi, északkeleti irányban fegyveres erőink tartják pozícióikat. Az ellenség folyamatosan próbálja támadni őket, megpróbál áttörni, mindenféle fegyverrel: légi csapásokkal, rakéta-sorozatvetőkkel, ágyútüzérséggel támad”

fejtette ki Szinyehubov.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zeleszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében még harminc visszafoglalt Harkiv megyei településről beszélt.

A hírportál arra is emlékeztetett, hogy szombaton az orosz erők elhagyták Izjum városát és több települést a harkivi régióban.

Kupjanszk
Kupjanszkot is visszafoglalták az ukrán erők

Vadim Krohmal, Kupjanszk polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy vasárnap délelőtt az orosz erők lőtték a városnak azt a felét, amely már teljesen ukrán ellenőrzés alá került.

Elmagyarázta, hogy Kupjanszkot az Oszkil folyó két részre osztja.

“Ma a jobb parton, ahol a város központja van, a helyzet nem könnyű, de már teljesen hadseregünk ellenőrzi. Ami a bal partot illeti, ott még vannak apró kérdések. A terület megtisztítása még tart”

– fogalmazott a városvezető.

Szavai szerint a város jobb partja ellen hajtottak végre támadást az orosz erők, és közvetlenül a civil lakosokra lőttek.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében megerősítette, hogy Harkiv megyében az orosz csapatok gyors tempóban hagyják el állásaikat, és az általuk megszállt területek mélyére vagy Oroszország területére “menekülnek”

A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az oroszok a dél-ukrajnai Herszon megyében is több településnél visszavonultak. Független forrásból a harctéri jelentéseket nem lehet ellenőrizni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben egy francia lapnak kommentálta Emmanuel Macron francia elnök felhívását arra, hogy Kijev “tartsa nyitva” a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: Putyinnal a tárgyalások legjobb színtere a csatatér.

“Macron elnöknek joga van eldönteni, kivel beszél. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal való megbeszélések legjobb helye a csatatér” – fogalmazott Kuleba. Szerinte az orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélések nem hoznak eredményt.

“Nincs értelme, mert hazug, és azt hiszem, hogy Emmanuel Macron tudja ezt. Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra”

– fejtette ki az ukrán miniszter.

Kuleba ugyanakkor egyetértett a francia elnökkel abban, hogy  Ukrajna “a megfelelő időben” tárgyalások útján békét köthet Oroszországgal.

“Bármely háború diplomáciával végződik. De még meg kell látnunk, milyen feltételekkel közelítjük meg ezt a pillanatot: győztesként vagy vesztesként, mert ez számít. Mi a győztes pozíciójában akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, és ez a csatatéren dől el.”

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

Forrás: MTI 

Friss híreink

About Author