Gépnarancs
Ez egy extra kurzus a rezsimtől - Enyedi Ildikó a Narancsnak
A magyar film- és színházművészet legnagyobb alakjai lelkesednek az új nemzedék bátorságát, okosságát tapasztalva. „Mi most már egy ideje megyünk a diákok után. Tanulunk tőlük” — mondta a színművészetis diákok mozgalmáról Enyedi Ildikó a Magyar Narancs újságírójának, Köves Gábornak.
Mi lesz ezekkel a diákokkal?
„…talán a rendezőszakos diákok vannak most legkevésbé veszélyeztetve, szemben a legtöbbet veszítő színészekkel vagy a szakma jellegéből adódóan szintén sérülékenyebb operatőrhallgatókkal” — latolgatta a diákok helyzetét Enyedi Ildikó, majd rátért a rendezők kilátásaira.
Extra kurzus, köszönjük szépen!
„Egy olyan helyzetet hozott az élet és a kormányzat, amelyben tisztázniuk kell a belső értékrendjüket, prioritásaikat. Fontos döntéseket kellett és kell hozniuk. A döntési képesség pedig a rendező legfontosabb munkaeszköze. Ha úgy tetszik, ez egy extra kurzus, köszönjük szépen!” — fogalmazott a rá jellemző fordulattal a Testről és lélekről, a Simon mágus, A bűvös vadász, Az én XX. századom rendezője.
Bünti lesz a rezsim hivatalnokaitól?
„Nem tart attól, hogy az egyetemük autonómiájáért küzdő, a NER erőszakos egyetemfoglalása ellen tüntető diákok a majdani pályázatok elbírálásakor hátrányt fognak szenvedni?” — tette fel a kérdést az újságíró Enyedi Ildikónak.
„Ezek a fajta veszélyek, amelyekkel most ezek a fiatalok szembesülnek, azt hiszem, még bőven abba a kategóriába tartoznak, amely megerősíti az embert, nem az életük forog veszélyben. Ha a rendszer megjegyzi a neveket, hát akkor megjegyzi. Ha ez kockázat, akkor kockázatosan kell élni” — mondta a rendező.
Vidnyánszky vagdalkozásáról
„Minden hiteles emberi megszólalásban kell lennie valami konzisztenciának, ez független attól, hogy szimpatikus-e, amit mond, de én ilyet nem látok. … Vidnyánszky most már olyan gyors ütemben váltogat az őszinte odafordulás és a bagázsozás, illetve a nemzetközi háttérhatalmazás között, hogy lassan követhetetlen. Olyan ez, mint amikor menet közben szétrázódik egy karosszéria. Már egyik narratíva sem tud működőképes lenni. Amikor bocsánatot kért Karsai Györgytől, az szíven ütött. Egy pillanatra azt hittem, hogy rálát arra, mit művel, és hogy mit művelnek vele. Mert vele is művelik. … egy alkotó embert ez kikészít. Ő kereste, ő ment bele a csalánosba, de ettől függetlenül talán fel se fogja, mennyivel többt veszíthet, mint azok a minisztériumi zakós emberek, akik így betolták őket” — nyilatkozta Enyedi Ildikó.
Forrás: Magyar Narancs, 2020. 38. szám
