Banánköztársaság
Ez itt a kérdés! – Magyarországon kicsengettek a szociáldemokráciának és a liberalizmusnak is?
A szociáldemokraták és liberálisok előtt a címben feltett kérdés a legfájdalmasabb, ami a vasárnapi választások után megválaszolásra vár. Lehet persze sok féle hivatkozást találni, egyfelől, hogy „a Gyurcsány”, másfelől meg, hogy a „Momentum ostobán kampányolt”, de a számok akkor is azt mutatják, hogy a szavazók többsége egy jelenleg még csak elképzelt kereszténydemokrácia felé hajlik.
Amikor minden igaz de semmi sem számít
A két törpepárttal: az MSZP-vel és a Párbeszéddel nem érdemes foglalkozni, hiszen róluk évek óta tudjuk, hogy eltekintve különösen az utóbbi néhány karizmatikus vezetőjétől nem létező valódi pártok, csak úgy lógnak a levegőben. Tegyük hozzá, hogy a Párbeszédet éppen a választást követő napon hagyta el egyik legemblematikusabb figurája, Tordai Bence és éppen a választási szövetséget bírálva.
Momentum és a liberalizmus
A Momentum bukásának okáról azt gondolom: elhitték, hogy valóban két választásról van szó, és az EP-kampányukat valóban az EP-ben végzett munkájuk köré építették fel, méghozzá nagyon rosszul, hiszen azt domborították ki, hogy kulcsszerepet játszottak -tegyük hozzá, nagyon helyesen- abban, hogy az EU-s pénzek ne érkezzenek meg és azt ne lophassa el a NER-elit. Nem vették számításba azonban a kormány évek óta dübörgő hazug propagandájának roncsolását, amit a magyar választók lelkében végeztek. Ezek után nem csoda, hogy a liberalizmus szitokszóvá tudott alakulni.
Nem volt jól átgondolt a hazai kampányuk sem, hiszen ahelyett, hogy arról beszéltek volna, mit tudnak tenni önkormányzati jelöltjeik az egyes közösségekért, szinte mint Szentkirályi Alexandra Karácsonyt, ugyan úgy Gyurcsányt támadták, meg is lett az eredménye.
Most minden azon múlik, okosan építik-e fel újra magukat és ez azt is jelenti, hogy a következő időszakban meg kell találniuk az új „arcokat”, akik képesek újra hitelt adni a pártnak, a magyar liberalizmusnak, hiszen ne feledjük, már Kossuth is liberális volt, múlt tehát van, de jövő?
DK és a szociáldemokrácia
Ez a választás megmutatta, hogy a kíméletlen és folyamatos karaktergyilkosság, ha elég pénz költenek rá, micsoda borzasztó eredményhez vezet, hiszen sikeresen kizeccölte az ország egyik (előjel nélkül is) legfajsúlyosabb politikusát és az általa szinte a semmiből létrehozott szociáldemokrata pártot. Holott az EP-választás legérvényesebb kérdését tették fel, a „több Európáról”, de bármit mondtak, a semmibe hullott. Most a lecke a párt előtt, hogy megmarad akkorának, mint most, eltűnik, vagy Gyurcsány Ferenc szigorúan a háttérből irányítva ismét még egyszer képes megújítani a pártot, hiszen őket a megszűnés réme, nem úgy mint az MSZP-t, nem fenyegeti.
Szerző
További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.
Friss
- Pénteken ismét bombariadó volt több iskolában is
- Az alulinformált miniszter, Hankó Balázs esete a Magyar Színházi Társasággal
- Péntek reggeli igehirdetés – Orbán, csakúgy mint máskor
- Hidvéghi parlamenti államtitkár úr, az a gáz, hogy az internet nem felejt, a hablatyát egyszer megtalálhatja az unokája….
- Unalmas… na az biztosan nem lesz! – Horoszkóp az év 5. hétvégéjére
- Hankó miniszter-közszolga: a Bokros-csomag és a ‘Ratkó-dédunokák’ meg nem születése okán nincs elég kisded Magyarországon
- Lázár János pikírten Rákosrendező-ügyben: a kormánynak az a fontos, hogy a budapestieknek jó legyen
- Bajnai Gordon: akiket érdekelnek a tények és persze a saját lelki higiéniám érdekében 3 állítás
- Én már elvesztettem a fonalat, tudja valaki, hogy mennyinél tartunk? – Heti Jusztság…
- A hülyeség nem kifizetődő – Szijjártó ez esetben ‘nem a pénzre megy…’