Fabiny Tamás: „Véletlenül se hivatkozzon a kereszténységre az, aki embertársai ellen gyűlöletet szít”

Bayer kilépett…

A riportban szó esett az 5.számú Fidesz tagkönyv tulajdonosáról, Bayer Zsoltról is, aki még tavaly tavasszal kilépett az egyházból:

„Természetesen ez szigorúan az ő magánügye. Úgy tudom, fiatalként a budavári gyülekezetben fordult meg. Hangzatos kilépése után tájékozódtam abban a közösségben, ám ott is már csak a tévéből ismerték. Az egészet nagyon rosszul éltem meg. Mindig árt az evangélikus egyháznak, hogy a politikai térbe vonják be, akár az ilyen nyilatkozatokkal, de bizony azzal is, amikor a másik oldalról szalagcímben hozták, hogy „kormánykritikus mise a közrádióban”.”

Az egyházi vezető egyre inkább elharapódzó emberi viselkedésformákat tartja veszélyesnek a társadalomra:

„Mérhetetlenül zavar, ha az emberekben talán rejtve ott lévő rosszindulatot és gyűlöletet, önzést és kisszerűséget szabadítják fel. Jól emlékszünk, ilyen volt a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás előtti akkori kormányzati kampány, és ilyen most a plakátkampányok sora. Igyekszem következetes lenni: 2008-ban a karácsonyi rádiós igehirdetésben neveztem nagyon is karcosnak Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök akkori megszólalását, amelyben kirohant az egyházak és általában a konzervatív értékek ellen. „

Megfogalmazta ellenérzéseit a mai hatalommal szemben

A beszélgetés elején annyit azért már megemlített, óvatosabbá tette, hogy a média folyton pártpolitikai összefüggésbe próbálja helyezni a nyilatkozatait:

„Ma pedig azt tartom képtelenségnek, amikor a környezetemben egy hitbuzgó néni ezt mondja a segítőjének: ő megbeszélte a Jóistennel, hogy egyetlen embert szabad gyűlölnie, Soros Györgyöt. Éveknek, évtizedeknek kell eltelniük, hogy mindezeknek a káros hatása elmúljon. A hajléktalanügyben pedig, bármennyire érthető is a frekventált közterek rendezettségének igénye, talán az a legrosszabb, hogy úgy tekintenek ezekre az emberekre, mint akik törvényen kívül vannak. Azért veszélyes ez, mert úgy érezheti egy suhanc, hogy belerúghat az utcán fekvő emberbe, hiszen nem bűnt követ el, hanem megelőlegezi a „jogszolgáltatást”.”

….a kereszténydemokrácia nem teológiai vagy egyházi, hanem politikai fogalom….

Az evangélikus egyházi vezető meggyőződése, hogy a kereszténydemokrácia nem teológiai vagy egyházi, hanem politikai fogalom, ennek értékelése nem a püspök dolga:

„Abban viszont biztos vagyok, hogy aki politikusként kereszténynek tartja magát, az olyan közösségnek része, amelynek az értékei felülírják a pártpolitikai szempontokat. Az egyház egyetemes, egy politikai párt pedig rész szerint való, nem véletlenül származik a név a latin pars szóból. Az egyházban azt valljuk, hogy a másik emberben mindig fel kell tudni ismerni Krisztus arcát.”

Kiemelte, biztos abban, hogy az evangélikus egyházat partnernek tekinti ez a kormány, amelyet ők kritikus szolidaritással támogatnak. Nem vitás, hogy az infrastrukturális-intézményi megerősödésre minden egyháznak szüksége van, ebben köszönettel veszik a külső támogatást:

„Az a jó, ha az egyházak teszik a dolgukat. Úgy hiszem, egy püspöktől azt várhatja el mindenki, hogy a kormányzati ciklusokon és politikai kampányokon messze túlnyúló szempontokat képviseljen, hitvallással, szolgálattal – azaz segítse a hívek tájékozódását a világ dolgaiban”