Blogbazár
Farkasházy Tivadar: …nyugalom, már csak 1445 nap van a választásokig!….
„Ez a műsor nem jött volna létre, ha nincs Orbán. Ezek az emberek nem álltak volna meg egymás mellett, ha rá nem ébrednek, hogy szükségük van egymásra. Másról sem szól ez a nap. Egy hét alatt leesett a tantusz. Orbán a nyakunkon marad örökre az összes bűntársával, és egyenként tapossa ki belőlünk a szuszt, ha nem áll csatasorba vele szemben mindenki, akinek ez nem pálya. Elemi matek. Már majdnem mindenki érti – nem mintha ne lett volna érthető négy éve is”
– írja a százezres szombati tüntetés után Tóta W. Árpád, majd egy hétre rá:
„Akik most pártjaik élére állnak, e szervezetek utolsó elnökei lesznek. Vagy azért, mert végleg beszippantja őket a NER, vagy mert megértik a kijavítva visszakapott matekdogát, és a közös ellenzéki flottába kormányozzák a pártot.”
Öt éve Hont Andrással közösen a 2013-as Szárszói találkozóról viszont ezt:
„Konrád György kipenderül, leteremti az egyik pártelnököt, hogy mit képzel magáról, álljon be szépen a sorba a másik mögé, és taposson, mert Konrád György még mindig úgy gondolja, hogy 1993 van, és a politikai szereplők remegő térddel várják a tőle érkező jótanácsokat. Az eredetileg politikusmentesként meghirdetett hétvége fő műsorszáma a két miniszterelnök-jelölt-jelölt föllépése volt. Ami miről is szólt? Úgy van, az összefogásról. A következők hangzottak el: van jó összefogás, meg rossz összefogás, aranyérem kell, nem ezüst, mindenkire szükség van a kormányváltáshoz, a vitákat félre kell tenni, illetve ha lehet, csak négyszemközt, az ellenfél falanxban támad, és ellenük nem lehet szűz lányok módjára küzdeni.
Az a helyzet, hogy ezek a beszédek akár Kötcsén is elhangozhattak volna. Pedig ha valamiből az elmúlt tizenöt évben túl sok volt Magyarországon, az a folyamatos csatazaj. Nem lehet egy országot permanens háborúban tartani, illetve lehet, de akkor tekintsünk körbe, hogy az milyen eredménnyel jár. Ráadásul a háborús logika egy csomó mindenre felmentést ad: miközben mindenki az összefogásról, hovatovább a jó összefogásról kerepel, addig ennek tartalmáról mélyen hallgat.”
Hogy én mit kaptam utána évekig nemcsak tőlük,
hogy két BMX kerékpárt toltam Bajnai és Mesterházy alá, hova tegyék majd az ikszet, holott Szárszóig szinte szóba se álltak egymással. Cikk nem alázott jobban, azt a hatalom nem teheti, csak a mieink, az utolsó, kétségbeesett próbálkozásomat gúnyolták ki egy lepusztult öreg házban, a hetven felé, fogyó erővel. Anyám pár hete halt meg, 25% esélyű operációja előtt 10 perccel arra kért, bármi lesz, tartsam meg, holott már 10 éve abbahagytam, mert 2003 után nem akartam lobbisták terepévé tenni. Ugyan mire gyúrtam, jobb SZTK leletekre? Újságírók kidobásával is vádoltak, ezzel csak egy baj volt, nem történt meg. De hagyjuk, fontosabb a téma. Szárszón vagy tűzött a nap, vagy vihar volt, a figyelem másfél óra, senkinek se lehet megtiltani, hogy hozzászóljon, akik már voltak ott, tudják, sokkal fontosabb, amikor kisebb csoportokban szétszélednek a kertben, mint a mikrofon előtt, ez nem egy háromnapos, légkondicionált, milliós rendezvény. Hát persze, hogy sok egyszerű általánosság hangzik el. Belekötöttek tíz ottlévőbe, inkább azt a húszat vették volna észre, akiket fontosnak tartottak.
Ez a nyolc év legnagyobb rákfenéje.
De Tóta W. mai szavai is általánosságok, amiken akkor gúnyolódott. Azért fáj, mert Bödőcs-szintű tehetség, a másik nem, az egy felfuvalkodott hólyag. Vagy most már tudja, miből kell állni az összefogás tartalmának? Megírja másfél flekkben? Mert annyi a szárszói terjedelem. Nehezményezte a 2013-as csatazajt, most meg mindenki álljon csatasorba? Amit szerinte négy éve is mindenki értett? Akkor most ő is vagy nem? Konrád miért pofázott bele, hogy Mesterházy lépjen vissza Bajnai javára? Tán jó volt utóbbi félreállítása? Elemi matek, amit most ajánl? Egy olyan országban, ahol délután háromkor már egy nyolcadikos is láthatta a vidéki részvétel arányából, hogy a levegőben lóg a kétharmad, de még az összes közvélemény-kutató, elemző azt mondta, hogy nem lesz? Gyurcsány 21.52-kor még azon sajnálkozott, hogy a Jobbik nem akar majd koalíciót kötni. Húsz éve rimánkodom, hogy a politikában valaki olykor számoljon is. Aranyérem kell, nem ezüst – gúnyolódtak rajtam öt éve, mert az idézetek mind az enyémek voltak. Hát nem az ezüstre hajtott most is a teljes ellenzék? Még annál a 2014-es kamu összefogásnál is sokkal kevesebbet kapva.
Amiket akkor mondtam és azóta is, nem a véleményem, elemi igazságok,
ha csak tavaly nekikezdenek, most nem állnánk itt, belekötve apró szabálytalanságokba. Új választásokat! – követelték az első szombati szónokok, remek fiatalok. Hát persze, pénteken ötig, legkésőbb fél hatig Orbán rábólint. Így is jó volt összegyűlni ennyien, legalább lássa a Nyugat, itt nem mindenki bolondult meg. De miért kellett öt évig ifjú véleményvezéreknek vén hülyét csinálni belőlem, akinek az összefogáson kívül semmi se jut az eszébe. Amit most egy fél ország zeng. Bármikor részletezem, ha kell.
„Mások az összefogósdi ostobaságát terjesztik, mintha ne bizonyította volna be 2014 irtózatos lebőgése, hogy a „teljes összefogást” nyilvánosan mantrázókat vagy konkrétan Orbán Viktor küldi pályára, vagy szimplán elaggott, humorukat és intellektusukat vesztett, lepusztult komcsibácsik, ezerszer újramesélt, ócska sztorikkal”
– írta alig egy éve Ceglédi Zoltán.
Nincs üldözési mániám,
de a halmazelmélet gimnázium, s amikor egyszer György Péter azt írta, a Rádiókabaré, a Heti Hetes és a Hócipő rossz úton jár, akkor elég lett volna helyette engem megnevezni, mivel e három halmaz közös része egyedül én voltam. Most sem hiszem, hogy Ceglédi Sas Józsefre gondolt, amúgy meg már vitáztunk erről párszor a Heti Hetesben.
A Hírtévébe és az ATV-be augusztustól januárig hetente hívtak, február elejétől máig egyszer. Hirtelen kiöregedtem? Vagy mert az egyik alatt csak a Jobbik futott, a másik meg rácsapott minden kis ellenzéki vitára? Én meg elakadt tűvel óbégattam a lemezemet a Hócipőben, a Jobbikot már Heller előtt, hivatkozva Bethlen Gáborra, Rákóczira, Churchillre, Mannerheim marsallra. Továbbra is tartom, csak ne higgye senki, hogy kizárólag impotens pártok összeboronálásaként képzelem.
Április 8-án ki ült egész este az ATV-ben? Ceglédi Zoltán. Nem néztem, inkább saccoltam, hátha mégse lesz kétharmad, így nem tudom, miről beszélt. Talán a humorukat és intellektusukat vesztett elaggott, lepusztult komcsibácsikról, akik az összefogósdi ostobaságát terjesztették.
De nyugalom, már csak 1445 nap van a választásokig.
(Bruck Andrásnak és Heller Ágnesnek ajánlva)
Szerző
