Fehér Boldizsár: ha nem veszünk tudomást a valóságról, a valóság még tudomást vesz rólunk

Fehér Boldizsárt első regénye, a Vak majom kapcsán mesélte magáról, hogy a munka teszi boldoggá, szeretne minél többet utazni, nagyon érdekli a világ. Fontosnak tartja, hogy aki írni akar, az minél többet lásson, és a lehető legtöbbet tapasztaljon.

Jelen lenni….

„Csak így lehet hitelesnek maradni. Hemingway szövegein is látszik, hogy mikor már Kubában letelepedett, hiába írt még mindig a korábbi témáiról, a bikaviadalokról, a bokszról, a vadászatról, már nem volt meg a novelláiban az a plusz, mint amikor még valóban járta a világot, és jelen volt ezeken az eseményeken.”

Az éltető humor

Az író a felelősségvállalás komoly témája mellett nagyon komolyan veszi a humort is a regényében:

„Irodalmi humorban Kurt Vonnegut és Joseph Heller állnak hozzám a legközelebb, de szerintem Franz Kafka is nagyon vicces. Annak ellenére, hogy sokan nyomasztónak tartják az írásait, ne felejtsük el, hogy mikor barátai körében felolvasta az Átváltozást, könnyesre nevette magát.”

„…bruttó nemzeti boldogság…”

A regényében is olvasható, Bhutánban a GDP növelése mellett a bruttó nemzeti boldogság figyelembevétele is a vezető feladata. Beszélt arról, a magyar társadalom esetében milyen intézkedések okoznának boldogságot:

„Ehhez főleg felfogásbeli változások kellenének. Örökölt hagyományunkat, a tipikus magyar ügyeskedést én annak tudom be, hogy az évszázados hódoltság, megszállások miatt az emberek mindig azt érezték, csak magukra számíthatnak a saját boldogulásuk tekintetében. Még most is mindenki csak magával van elfoglalva, fallal körülzárt szigetek vagyunk, individuumként és társadalomként is. Nagy lépés lenne egy békésebb és boldogabb ország felé, ha elfogadnánk, hogy a világ nyitottabb hely annál, mint ahogy azt mi Magyarországról elképzeljük. Ahhoz, hogy ez változzon, először egyénenként kell felismernünk: a másik is számít, egyedül semmi esélyünk nincs. „

Dönteni tudni kell!

Kiemelte, akinek van választása, nehéz lesz döntenie. A mai fiataloknak nem feltétlenül a felelősségvállalással van problémájuk, inkább a döntések meghozatalával:

„..mert rengeteg lehetőségük van, miként merre induljanak el az életükben: külföldre menjenek vagy itthon maradjanak, melyik egyetemi szakra felvételizzenek? Vajon tényleg reklámprojekt-menedzser legyek egy életre, mikor még húsz másik szakma közül választhatok? Nehéz úgy dönteni, ha közben folyton látjuk, miből maradunk ki. A felelősségvállalás kérdése inkább a döntés meghozatalával kapcsolatos: nem lehet másra bízni. Ha nem döntünk, és 30 évesen is a szüleinkkel lakunk, az is egy döntés, persze.”

Szolga-attitűd

Kitért arra is, hogy a regény címéül választott három bölcs majom egyike, a vak, mit jelképez:

„A szellemi vakságra utal, az emberek döntések elöli menekülésére, hogy azt szeretnék, inkább mások mondják meg nekik, mit tegyenek, és így felmentést kapjanak a valóság tudomásul nem vételének vétsége alól. Miközben ha nem is veszünk tudomást a valóságról, a valóság még tudomást vesz rólunk. „

Mindennapi közös hiedelmeink

Hangoztatta, sokáig evolúciós előny volt, mert a közös hiedelmek szervezték a társadalmakat. Ezek adták azokat a sokszor irracionális szabályokat és erkölcsöket, amelyek együttműködésre kényszerítették az embereket:

„Ezáltal erősebbek és ellenállóbb közösségek jöttek létre. Ma már azonban olyan pluralizált világban és társadalomban élünk, hogy az irracionális hiedelmek nem egyesítik, hanem inkább egymással szembenálló egységekre szaggatják az embereket.”

Forrás: nepszava.hu)