Fekete-Győr András: Orbánék háborút akarnak kirobbantani a szomszédban?

„Zseniális” külpolitikai vezetésünk az elmúlt hetekben szétverte a kapcsolatokat az új német kormánnyal, legitimálta a kazahsztáni tüntetők erőszakos szétverését, meggyilkolását, és immár a Nyugat-Balkán stabilitását is veszélyezteti – kezdte bejegyzését Fekete-Győr András.

Bosznia-Hercegovina a balkáni-háború legnagyobb politikai és biztonsági válságával néz szembe

Kormányunk pedig teljes mellszélességgel azt a Milorad Dodikot támogatja, aki a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjeként szét akarja robbantani Bosznia-Hercegovinát.

Az autonóm Szerb Köztársaság regionális parlamentje 2021. december 10-én megszavazott egy határozatot, amellyel megkezdte az országtól való elszakadását, ugyanis kivonul a boszniai fegyveres erőkből, az igazságszolgáltatásból és az adórendszerből. Ezzel aláássa a daytoni békemegállapodásban lefektetett alapelveket, és ismét katalizálhatja az etnikai csoportok és a regionális hatalmak közötti konfliktust.

“Magyarország érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen, erre pedig a legkézenfekvőbb garanciát az európai integráció jelenti”.

Ezt Szijjártó Péter nyilatkozta tavaly februárban.

Egyetértek: nemzeti érdek, hogy az ország szomszédságában stabilitás legyen.

Még sokan emlékezhetnek arra, amikor Magyarország déli határaitól néhány kilométerre forró háború dúlt

Arra is emlékeznünk kell, hogy az első nagy menekülthullám a boszniai háború idején indult meg Magyarország irányába, és akkor a szerbiai magyar nemzetiségű lakosság is menekülni kényszerült. Ezért érthetetlen, hogy Szijjártó az államkasszából miért támogatja százmillió euróval a háború népírtásait relativizáló, Bosznia és Hercegovina destabilizálására törekvő szerb szeparatistákat.

Orbán és Szijjártó ezt akarják vissza?

Magyarország előre megy, nem hátra? Tizenkét év Fidesz kormányzás után egyre bizonyosabban látszik, hogy a Bem rakpart ellentmondó cselekedetei mögött dilettantizmus, és nem valami nagyobb léptékű orbáni vízió áll. Ez nem konzervatív külpolitika, de igazából külpolitikának sem nevezhető.

A csak nevében „nemzeti” kormányfőnk ismét a barátai politikai túlélését helyezi a magyar nemzet érdekei elé.

A képtelen, de veszélyes ámokfutás helyett Magyarországnak fel kell szólítania Dodikot arra, hogy hagyjon fel a destabilizáló fellépésével. Nyomásgyakorlásra, EU-s szankciók bevezetésére van szükség! Orbán nyilvánvalóan nagyhatalmi játékosnak látja magát, de immár csak a destabilizációhoz tud hozzájárulni, amely a magyar nemzetbiztonságot is fenyegeti.

Orbánék 12 év következetlen, felelőtlen, de mindig a keleti érdekeket előtérbe helyező, azokat kiszolgáló, megbízhatatlan szövetségesei lettek a nyugati világnak

Ez a dilettáns külpolitikai koncepció gyarmattá teszi hazánkat, ahol az oroszok erőművet, a kínaiak vasútat, meg kémegyetemet építhetnek. Tizenkét év kormányképtelenség után számos válsággal kell szembenéznünk, millió és egy okot tudunk mondani a kormány azonnali leváltására, de a helyzet az, hogy önmagában az utóbbi hetek veszélyes és az etnikai alapú agressziót támogató külpolitikai ámokfutása is elég indok lenne a kormányváltáshoz. Áprilisban erre lesz lehetőségünk, tartsunk ki addig!

Forrás

Háttér

A muszlim bosnyákokat „kihívásnak” tekinti a magyar kormány Bosznia jövőbeli EU-csatlakozásakor. Ám ottani szerbek – akik szétszednék az országot, és akiknek a vezetője, Milorad Dodik ellen az Egyesült Államok szankciókat rendelt el januárban – 100 millió eurót kapnak az Orbán-kormánytól. Az ország államfője közben lefasisztázta a magyar miniszterelnököt és helyi szövetségesét, Dodikot. Egyre sűrűbben dobálják a magyar kormány tagjai a retorikai kézigránátokat egy – jelenleg csak parázsló, de korábban már véres tűzvészt okozó – balkáni puskaporos hordóba. Kérdés, hogy az utóbbi hetekben Bosznia-Hercegovináról tett nyilatkozataival valójában mi a valódi célja Orbán Viktornak, Szijjártó Péternek és Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkárnak.

A nemzetközi sajtó is azt találgatja, hogy a magyar kormány vezetői miért állnak ki a boszniai szerbek szakadár törekvéseiről ismert vezetője,

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina kollektív államelnökségének szerb tagja mellett, aki ellen az Egyesült Államok januárban rendelt el szankciókat, és miért hergelik a muszlim bosnyákokat. A katari központú Al Jazeera decemberben azzal a címmel számolt be a miniszterelnök nyilatkozatáról, hogy Bosznia-Hercegovinában elítélték a magyar vezető „muszlimellenes retorikáját”. Az Al Jazeera emlékeztetett, Kovács Zoltán – akit az arab hírforrás Orbán szóvivőjének nevezett – Twitter-bejegyzésében azt írta:

kihívás lenne egy olyan országot integrálni az Európai Unióba, amelynek kétmillió muszlim lakosa van.

Ezek után bosnyák állami tisztségviselők és vallási vezetők is elítélték a kormányfő és Kovács célozgatásait. Az Al Jazeera szerint Orbán előzőleg kifejtette: támogatja Bosznia európai csatlakozási kérelmét, de hozzátette, Magyarországnak sok energiát kell mozgósítania, hogy túljussanak azon a „bővítési fáradtságon”, ami az Európai Uniót jellemzi. Orbán szerint ő mindent megtesz azért, hogy meggyőzze Európa vezetőit arról, hogy

„bár a Balkán messzebb van tőlük, mint Magyarországtól, de azon, hogy hogyan kezeljük egy olyan ország biztonságát, ahol kétmillió muszlim él, az ő biztonságuk is múlik”. (forrás)

Kapcsolódó

Van valami keverés a határátlépés szabályai körül