Felolvasóestet, vers- és prózamondó találkozót rendez Baka István halálának 25. évfordulóján a költőről elnevezett alapítvány.

Szeptember 20-án tartandó közösségi felolvasóesten az író A kisfiú és vámpírok című, 1988-as kisregénye hangzik el a mű eredeti helyszínén, a szekszárdi Vármegyeházán, a díszteremben. A felolvasásba bárki bekapcsolódhat felolvasóként és hallgatóként.

A szekszárdi születésű Baka István a szegedi egyetem bölcsészkarának magyar-orosz szakán végzett, egy éves részképzésen vett részt az akkor még Leningrádnak nevezett Péterváron, és felfogását jól tükrözi, hogy orosz szamizdatot (tiltott kiadványokat) olvasott ebben az időszakban. 1974-tól halálig Szegeden lakott, a Kincskereső című folyóiratnak lett munkatársa, majd főmunkatársa.

Az irodalmi életbe Ilia Mihály kapcsolta be, aki rendszeresen közölte írásait a Tiszatájban, de sokat publikált a Délmagyarországban is. Olyan, akkor ott dolgozó munkatársakkal állt baráti kapcsolatban, mint Darvasi László. Alkotói kiteljesedését jelezte, hogy szinte az összes nívós hazai irodalmi folyóiratban publikált, noha keveset írt, ám annál súlyosabban – írja a Szeged.hu.

Én itt vagyok – üzenet Új-Huligániából

November 21-én és 22-én szintén Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban rendezik meg a Kárpát-medencei Baka István vers-, énekelt vers- és prózamondó találkozót Én itt vagyok – üzenet Új-Huligániából címmel.

A kétévente rendezendő eseményre ezúttal is a Kárpát-medencében élő vers- és prózamondókat, zenészeket, énekeseket várják. Kitértek arra is, hogy ha a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé a személyes jelenlétet a találkozón, akkor videofelvételen küldhetik be az előadók produkcióikat.

Baka Istvánt (1948-1995) a költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítójaként tartja számon a kritika.

1975-től tíz verses- és több prózai, drámai kötete jelent meg

Műfordítói tevékenységének köszönhető az orosz irodalom számos kiemelkedő művének tolmácsolása Puskintól Borisz Paszternakon át Vlagyimir Viszockijig. Munkásságát számos díjjal ismerték el, megkapta a József Attila- és a Babits-, valamint posztumusz a Mészöly Miklós-díjat.

Fotó: Szabó Luca/Szeged.hu

Könyvbemutató Szegeden

A szegedi Diósi István vezetésével a költő halálának negyedszázados évfordulóján egy, a jobb hazai megismertetését célzó projekt indult el, aminek első állomása volt a Somogyi-könyvtár folyóirat olvasójában bemutatott kötet, a Baka István és Martin Heidegger találkozása a Molnár és a Tápai utca sarkán című.

A kötet tizenöt szerzőjét arra kérték, hogy elevenítsék fel élményeiket egy-egy Baka-vers kapcsán. A könyv szándéka szerint nem a szakmának, nem a vájt fülűeknek szól, hanem sokkal inkább ahhoz szeretne indíttatást adni, hogy minél többen olvassák a szegedivé lett költőt.

Huszonöt évvel halála után sem túlságosan méltányos vele Szeged

Nem neveztek el róla utcát, nem készült róla szobor, noha kivételessége aligha megkérdőjelezhető. Diósi felidézte, hogy a rendszerváltás megelőző lakitelki találkozón beszédet mondott, noha barátai többnyire a liberális oldalon foglaltak helyett.

A Tiszatáj Kiadó hat kötetben adta ki az elmúlt években a műveit, és hasonló szerepet vállalt a fővárosi Kalligram Kiadó is.

Az életmű gondozásában óriási szerepet játszott és játszik a helyi bölcsészkar oktatója, Bombitz Attila irodalomtörténész és kritikus.

Baka-életművének ápolásának egyik fontos sarokpontja, hogy művei akadálytalanul elérhetőek a Digitális Akadémia (DIA) felületén.

Forrás: MTI/Szeged.hu

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét