Kerítésen innen
Figyeljen, mit posztol: a ballagási ajándék is illeték-köteles és a NAV éberen figyel
Teljesen természetes, hogy sokan nem gondolnak arra, ha az éppen most ballagó lányának-fiának ajándékot vásárolt, hogy mit szól a NAV a választásához. Beleszólása -egyelőre- nincs a dologba, de meglepetést okozhat, ha hivatalos levélben értesíti kis idő teltével, hogy illetéket kell fizetnie a meglepetés után.
Az értékhatár: 150.000.- forint
A NAV ajándék-értékhatára nem követi az inflációt, hosszú évek óta a küszöt: 150.000.- ezer forint, ami fölött bizony önbevallás formájában adózni kell az ajándék után.
Rengeteg termék ára emelkedett annyit az utóbbi években, hogy már egy nem csúcskategóriás okostelefon is belekerül 150 ezer forintnál többe.
Az ajándékozási illeték mértéke pedig nem csekély, 18 százalék (kivéve, ha lakhatási célú ingatlan ajándékozásról van szó, ez esetben 9 százalék). A ballagási ajándékok között akadnak olyanok, amelyek után már esélyes, hogy illetéket kell fizetni.
Ha kiposztoljuk ezeket az ajándékokat az internetre, a NAV is könnyen megtalálhatja, és felszólítást küldhet az illeték megfizetésére.
A legjellemzőbb ilyen ajándék az óra, az ékszer vagy az okoseszközök. Vannak persze néhányan, akik autót kapnak balagásra, de az viszonylag kevés diákot érinthet. Viszont akár már egy bicikli vagy e-roller is simán meghaladhatja a 150 ezres értéklimitet.
Az illetékekről szóló törvény kimondja…
Az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, (vagy vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás). A törvény szerint az ajándékozás
„csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.”
Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, és fizetőeszköz, értékpapír is, melyeknek az ajándékozása 150 ezer forint értékhatár felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást!
Mindegy, hogy egy Herendi porcelán étkészletről, egy elektromos bicikliről vagy egyszerűen egy vaskos lexikonba rejtett pénzes borítékról van-e szó. Mindenképpen el kell számolnunk a NAV felé, ha nem áll fent az illetékmentesség esete.
Illetékmentes esetek
A törvény számos mentességi okot határoz meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között
mentes az illetékfizetési kötelezettség alól, ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona – nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) – vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben bejelentési kötelezettsége sincs annak, aki az ajándékot kapja. 2020 júniusától pedig már a testvérek között is illetékmentes az ajándékozás.
Gyakran elfelejtjük viszont, hogy
a (nem bejegyzett) baráttól, barátnőtől, vőlegénytől, menyasszonytól, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába!
(Természetesen, ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Ha nem vagyunk házastársak, de van közös nagykorú gyermekünk, szintén könnyen áthidalhatjuk ilyen módon az egyenes ági kitételt. Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó.)
A NAV, ha felfedezi, hogy elmulasztottuk befizetni az illetéket, akkor figyelmeztetést küld. A figyelmeztetésben megszabott határidőig érdemes befizetni az illetéket, mert ha ezt nem tesszük meg, akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak. Fontos, hogy az adóhatóság elsődlegesen célja nem a bírságolás, hanem az, hogy az elmaradt illetékeket beszedje.
Ki a fizető fél?
A törvény szerint az illeték mindig a vagyonosodó felet, azaz a megajándékozott személyt terhelik, azaz az fizet, akit megajándékoznak. Az ajándékozási szerződés megkötése gyakorlatilag ugyanúgy történik, mintha adásvételi szerződést kötnénk: rögzítjük benne az elajándékozásra szánt vagyontárgy adatait és becsült értékét, illetve az ajándékozás feltételeit is – például, hogy milyen esetekben formálunk jogot az ajándék visszakövetelésére. Az ügyvéd által készített, közjegyzői hitelesítéssel ellátott ajándékozási szerződést a végén aláírják a felek – ezzel hivatalossá teszik az ajándékozást, a vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a megajándékozottra – és bizonyos esetekben így keletkezik az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is.
Mennyit kell befizetni?
Az ajándékozást elég jelentenünk az adóhivatal felé, arról pedig levélben kapunk értesítést, pontosan mennyi pénzt kell befizetnünk, így nem muszáj előre számolgatni. Az általános szabály viszont az, hogy az ajándékozási illeték mértéke lakhatási célú ingatlanok esetében 9%, nem lakhatási célú ingatlanok esetén pedig 18%. A gépjármű ajándékozási illeték – autó és egyéb gépjármű esetében is – szintén 18%. Az ajándékozási illeték mértéke minden egyéb ingóság esetében 18%, ha az ajándék becsült értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
Szerző
