Filmsorozat Kádár Jánosról? Ez a téma nem fekszik jól — Lapzsemle

Gyorsan elröppen egy óra, amikor Bereményi Gézát hallgathatjuk. Az író, dalszövegíró, sikeres filmek rendezője és forgatókönyvének szerzője nemrég a Klubrádióban beszélgetett Váradi Júliával. Heti lapzsemle.

Benne van a 20. század vad története

Bereményi Géza nevéhez nagy filmek kötődnek. (Mind közül legkiválóbb az Eldorádó — a szerk.) Minden alkotása történelmi film, „így vagy úgy” —  mondta el az író az interjúban.

Van-e mostanában filmterve? A legutóbbi időkben a történelmi tévésorozatok ragadták meg a figyelmét, elsősorban nem a fikciók, hanem azok, amelyek valódi múltbeli vagy jelenkori személyekről és eseményekről szólnak. Bereményi barátja, munkatársa, Can Togay (akivel A hídember forgatókönyvét írták), ültetett bogarat a fülébe, hogy Kádár Jánosról kellene sorozatot készíteni. Kádár születésétől egészen a párt KB előtt elmondott utolsó beszédéig. „Engem ez elszédített” —  mondta Bereményi Géza. Azóta dédelgetik ezt az elképzelést. Mindez azonban egyelőre terv, de mint említi, abban máris biztos, hogy a sorozatban, ha elkészülne, valódi történelmi szereplők konfliktusait elevenítené meg. Kiemeli Jurij Andropov, (1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete, és a szovjet vezetésben később is Magyarország sorsát meghatározó befolyásos szereplő) alakját.

Az író most komolyan készül, történelmi munkákat olvas a témáról. Kádár életében „benne van a 20. század vad története” — fogalmazta meg, hogy miért izgatja annyira a téma.
Váradi Júlia ekkor megemlítette, hogy ennek a filmtervnek esélye lehet a megvalósulásra, hiszen Bereményi „jól fekszik” a jelenlegi kulturális kormányzatnál. Az író azonban ebben sokkal kevésbé biztos: „a témáknak is jól kell feküdni”, mondja, és úgy hiszi, ez nem olyan téma. Mégis, szeretné megpróbálni.

Történelmi filmterv Álmos vezérről

Bereményi Géza különleges szemüvegén át nézve a történelmi filmekben a sorsválasztó időkben kiemelkedően teljesítő személyiségek a legérdekesebbek. Az író nyilatkozataiból tudjuk, hogy 1996-ban, a honfoglalás évfordulójára készülve Bereményit a siker előzményei izgatták. Álmos vezér alakjában látta azt a kiváló személyiséget, aki kortársainál messzebb látott. A Bereményi-féle Álmos vezér-film (vagy a lehetőségre pályázó más alkotók tervei) helyett azonban akkor Koltay Gábor „Honfoglalás” filmje valósult meg. Bizonyos, hogy sokat vesztettünk ezzel.

Magyar Copperfield

Váradi Júlia és Bereményi Géza beszélgetésében nagy figyelmet kap az író legújabb önéletrajzi műve, a „Magyar Copperfield”. Bereményi Gézát nagyon izgatják saját gyermek- és ifjúkorának párhuzamai Dickens hősének sorsával. Önéletrajzának azonban a Kádár-kori Budapest történelmi háttere ad sajátos színt. Nagyon erős élmény volt az 1964-es szilveszter, amikor a konszolidáció jelképévé vált a rendőri jelenlét látványos csökkentése, és a fergeteges házibulik szerte a városban.

Eldorádó

Nagyon érdekes, amit Bereményi Géza nagyapja emlékéről, a Teleki téri gyermekkorról elmond. Az Eldorádó című filmben a nagypapa erős alakjának megformálását meghatározta Eperjes Károly művészi alkotóereje. Eperjes elmondta az írónak, hogy a kisgyereket szinte „brutális” elvekre támaszkodva nevelő családfő alakjához saját gyermekkorából hívott elő emlékeket. Ez azonban nem baj, nagyon sok köze van az Eperjes által megformált alaknak az eredeti mintához. Az új kötet, a „Magyar Copperfield” olvasói azonban észre fogják venni, hogy az önéletrajzi kötetben a nagypapa jellemrajza a filmben megismerttel azonos, de az író ezúttal valóságos képet adott a családfőről.

Bizalmatlan kezdetek Cseh Tamással

Egy pesti éjjelen a Kossuth Lajos utcában találkozott két társaság, amelyekben Cseh Tamás és Bereményi Géza járták a nyitva tartó szórakozóhelyeket. Bereményi addigra már hallott Cseh Tamásról, akit városszerte mindenfelé csillogó szemmel emlegettek, mint a fővárosi élet „őrültjeinek” egyikét. Bereményi az éjszaka egyik állomásán, egy kocsmaasztalnál odasodródott Cseh Tamás mellé, és megvallotta, hogy ő dalszövegeket szeretne írni neki. Cseh Tamás bizalmatlan volt, voltak már rossz tapasztalatai, besúgónak gondolta Bereményit. Az író viszont nemrég megjelent első novelláskötetével próbálta bizonyítani, hogy valóban tiszta művészi szándékai vannak. Bereményi szerencsére makacs volt, és végül is tettek egy próbát. A bizalmatlanság oldódott, amikor Cseh Tamás előadta, majd a felvételt meghallgatva azonnal megkedvelte első közös dalukat a neki írt Bereményi-szöveggel. („Az ócska cipő„)

Lakótársak

Aztán újra némi bizalmatlanságra adott okot, hogy amint Cseh Tamás szerzőtársává fogadta a szövegírót, Bereményi azonnal bejelentette, hogy akkor ő Cseh Tamáshoz költözik. A hatvanas évek vadregényes lakásviszonyaira jellemző módon Bereményi albérletből menekült, Cseh Tamás pedig egy tanártársa által (az idióta lakásügyi jogszabályok miatt) átengedett lakásban lakott. Bereményi szemében az, hogy valaki csak úgy átengedi a lakását Cseh Tamásnak, újabb bizonyítéka volt, hogy ez az ember egy „szent őrült”. Bereményi gyors költözése viszont Cseh Tamást bizonytalanította el újra: tényleg nem besúgó?… Két évig laktak így együtt, és Cseh Tamás haláláig tartott a barátságuk.

Nagy utazás

Bereményi Géza elmondja, hogy az ő szövegeit mindig a már kész, vagy készülő dallam hozza elő belőle. Koltai Róbert „Sose halunk meg” című filmjének főcímdalát Dés László komponálta, de a szöveget Bereményi önmagáról írta.
Az interjúban felidézi, hogy akkoriban nagyon megütötte őt az, amit egy barátja mondott neki: „Géza, mintha te nem lennél már önmagad!” Ezt ő akkor nagyon igaztalannak érezte — és nagyon el is gondolkodtatta. Így született meg az egész ország által ismert dalszöveg.