Szerdán délelőtt helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszéknek azt a korábbi döntését, hogy két kormánylap megsértette Gulyás Mártonnak a magánélet védelméhez fűződő jogát, ezért a cikkek azonnali eltávolítása mellett a Ripost 3,5 millió, az Origo pedig 800 ezer forint sérelemdíjat kell fizessen.
A pártlapoknak megtiltották, hogy Gulyás Márton magánéletében kutakodjanak, róla privát életét érintő fotókat közzétegyenek.
Az Ítélőtábla döntése után Gulyás Márton élő adásban jelentkezett Facebook-oldalán és közölte, hogy a megítélt pénzt a Közös Ország Mozgalom számára ajánlja fel.
Győztünk! Ma egy újabb körzet árát hoztuk el Habonyéktól!Támogasd te is a kutatást vagy a http://kozosorszagmozgalom.hu oldalon, vagy közvetlen banki átutalással: Bank:MagNet BankKedvezményezett neve:Közös Ország MozgalomSzámlaszám:16200223-10065907A közleménybe, kérlek tüntesd fel:közvéleménykutatásKülföldről érkező utaláshoz:SWIFT:HBWEHUHBIBAN:HU71 1620 0223 1006 5907 0000 0000
A Fidesz kormány képes volt a magyar egészségügyet világszínvonalúnak mondani. A kabinet potentátjai szerint az egészségügy alapvetően rendben van, kisebb hibák ugyan vannak, de a rendszer – szerintük-jól működik. Ezt erősítette meg a közelmúltban Orbán Viktor is.
Parasztvakítás
A Pénzcentrum internetes oldal konkrétumokkal bizonyította, hogy parasztvakítás, amit a kormány csinál, az egészségügy működése messze van az “ideálistól”.
Rengetegen várnak különféle műtétekre Magyarországon, a legdurvább esetekben majdnem két évet kell várni egy-egy beavatkozásra. Aki nem akar ennyit szenvedni, az elmehet a magánklinikákra. Már persze, ha megteheti. A portál megnézte, mennyibe kerülne magánúton megcsináltatni a leggyakoribb orvosi beavatkozásokat.
Ma átlagosan 291 napot kell várni Magyarországon egy csípőprotézis műtétre,
összesen 5153-an vannak a várólistán a hivatalos adatbázis szerint. A medián (tehát a középső szám, amely előtt ugyanannyi adat van, mint utána) várakozási idő ebben az esetben pedig 164 nap. A legkevesebbet, 117 napot a Dél-Alföldön kell várni, míg a listát toronymagasan Észak-Magyarország vezeti 577 nappal, tehát több mint másfél évvel.
Ha valakinek epeköve van, annak 87 napot kell várni (medidán 51-et) egy laparaszkópiás (tehát kisebb hegekkel, könnyebb felépüléssel járó) műtétre az országos átlag szerint, amire jelenleg 750-en várnak az állami intézményekben. Ebben is a Dél-Alföld vezet, itt 19 nap alatt kikapják az epekövet a laparaszkóppal, míg Nyugat- Közép-Magyarországon átlagban 123 napig szenvedhet az ember az epekövével.
Sérvműtétre összesen 682-en várnak jelenleg az országban, 86 napnyi a rendszer szerint a várakozási idő – mediánértéken 46 nap. Mint kiderült, ebben a beavatkozásban érdemes valamelyik dél-alföldi intézménybe menni, mivel ott csak kicsivel több, mint egy hónapot, 33 napot kell várni. Ezalatt, Nyugat- Közép-Magyarországon 99 nappal több, 132 nap mire sorra kerülhet a beteg.
Kereken egy évet kell várni átlagosan egy térdprotézisre, most 6021-en vannak a listán – még mediánértéken is 180 nap a várakozási idő. Az Észak-Alföldön csak 176 napig váratnak, mialatt Észak-Magyarországon több mint másfél év, mire megcsinálják az ember térdét: 646 napig kell várni.
A szürkehályog betegség főképpen a 65 év felettieket érinti,
akikből nagyjából 2 millió él Magyarországon: ebben a korosztályban az emberek nagyjából felénél alakul ki a betegség 75 év felett pedig már több mint 70 százalék panaszkodott zavaró lencseszürkülésre. Tehát több mint egymillió magyart érinthet a homályos látást okozó elváltozás. Ezzel szemben az állami kórházak várólistáin több mint 11200 ember van jelenleg, 85 napot kell átlagosan várni, középső értéken 43-at. Észak-Magyarországon a legjobb a helyzet, csak valamivel több mint egy hónap, 38 nap a várólista. A másik oldalon Észak- Közép-Magyarország áll, ahol 127 napot kell várni egy-egy műtétre.
Több magánklinika árait figyelembe véve kijelenthető,
hogy a protézisek a legdrágábbak, hatalmasak az árkülönbségek a klinikák között. Csípőprotézist például 1,7 millió forinttól csinálnak, de találtak olyan klinikát is, ahol ennek majdnem a duplájába, 2,4 millió forintba kerül a beavatkozás. A térdprotézis is hasonló összegről indul, 1 7500 00 forint a legolcsóbb műtét, találtunk 1,9 millióért és 2 millióért is, de a csúcs itt 2 7500 00 forint volt.
Egy epekő műtét 200-240 ezer, míg a szürkehályog műtétek nagyjából 200-240 ezer forinttól elérhetőek szemenként, a legdrágább klinika, amit találtak 336 ezer forintot kér egy lézeres szemműtétért. A lágyéksérvet 170 ezer forinttól, a hasfali sérvet pedig 220 ezertől műtik meg.
ugyanakkor, hogy vannak olyan magánklinikák, ahol bizonyos egynapos műtétekhez igénybe lehet venni TB- finanszírozást a TAJ- kártyával. Ebben az esetben a műtét díja, az altatás díja, valamint a kontroll vizsgálat díja ingyenes. Ellenben a magánklinikai szolgáltatásokért és az ott végzett alapvizsgálatért bizony fizetni kell.
A várólisták szomorú képet mutatnak a magyar egészségügy valós helyzetéről. Akinek nincs pénze a magánellátásra, az hónapokig – akár évekig -is együtt élhet a fájdalommal, miközben állapota tovább romolhat.
Hol van már a 300 forintos vizitdíj,
amiért megbolydult az ország, mondván “jár” az ingyenes orvosi ellátás minden betegnek. Ma annak, aki meg tudja fizetni az ellátást, az életesélyei sokkal jobbak azokénál, akik nem tehetősek. Már régen nem arról szól a történet, hogy „ingyenes” az orvosi ellátás. A gyógyításban is érvényesül: mindenki annyit ér, amennyije van!
Tanulságos változásokon mennek keresztül hajdan köztiszteletben álló szakemberek, ha a fideszes kormányzati gépezetben vállalnak szerepet. A Népszavában olvashatjuk a rezsiblöff tragikomédiájának jellemző epizódját.
Gyorsan megtanult fideszül
Kaderják Péter elismert energiapolitikai szakember. Érvelése megkerülhetetlen volt abban az időben, amikor független tudósként vezette a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontját. Ebben a pozíciójában nem is olyan régen még azt fejtegette a rezsiköltségekkel kapcsolatban, hogy
„hosszútávon a hatósági árnak le kell követnie a piacit”.
Kaderják azonban ma már az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Eben a minőségében már örömmel tudatja velünk, hogy idén sem változnak a lakossági közműdíjak, és azt is hozzáteszi, hogy az ország jobb teljesítményének köszönhetően a kormány a rezsicsökkentés eredményeit a piaci árak jelentős emelkedése ellenére is megőrizte. Szó sincs már itt
“piaci árat hosszú távon lekövető hatósági árról”…
Az igazság részletei nincsenek teljesen kifejtve
A fideszes államtitkár azt ünnepli, hogy
a „hat éve tartó rezsicsökkentésnek köszönhetően 1446,4 milliárd forint maradt a magyar családoknál, ennyit takarítottak meg rezsiköltségeikből.”
Ha ugyanez a személy energiapiaci szakértőként beszélne ugyanerről, azt is hozzá kellene tennie, hogy a rezsit utoljára öt éve csökkentették, és azóta a lakossági díjak a piaci díjak jelentős zuhanását se követték — emlékeztetett a Népszava.
Brüsszelezők közé állt
A Népszava kiváló szakújságírója, Marnitz István arra is felhívja a figyelmet, hogy az államtitkárrá változott Kaderják Péter
“üdvözölte, hogy egy uniós belső megállapodás nyomán a tagállamok tetszőleges ideig fenntarthatják a lakossági díjak hatósági – kormányzati – megállapítását.”
Pártjának, a Fidesznek a propagandagépezete ezzel szemben évek óta ismételgeti, hogy “Brüsszel” (az Unió fővárosa ma már minden fideszes számára egyet jelent valami homályos borzadállyal)
“megtiltaná a tagállamoknak, hogy a lakossági fogyasztók számára szabályozzák a villanyárakat, ezzel gyakorlatilag eltörölnék a magyar rezsicsökkentést”.
Azt pedig csak halkan tegyük hozzá, hogy – mondjon bármit is egy kormánytaggá kinevezett tudós – nincs mit üdvözölni egy olyan uniós megállapodáson, amely szabad kezet ad a hazai energia-infrastruktúrát fenyegető, a fejlesztéseket kockáztató, egy létfontosságú ágazatot a piaci jelzésektől elszakító, “rezsicsökkentésként” propagált rezsiblöffhöz.
Április 1-jétől megszűnik az Echo TV műsorszolgáltatása. A csatorna beolvad a Hír TV-be, írja közleményében a mindkét csatornát működtető Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriuma.
A két csatorna összehangolása már februárban elkezdődött
Mint írták, az alapítványi tulajdonba került gazdasági társaságok esetében számtalan, a költséghatékony működést lehetővé tevő változás indult meg 2019-ben. A mostani döntést „a két televíziós társaság tulajdonlásában, működésében, műsorainak tematikai hasonlóságában valamint célközönségében rejlő szinergiák maximális kihasználása érdekében” hozták meg.
Az Echo TV főbb műsorai áprilistól a változatlan profilú Hír TV-n lesznek elérhetők, ami aligha sokkolja majd a nézőket, ugyanis a Hír TV az elmúlt hónapokban is részben az Echótól „lízingelt” műsorvezetőkkel működött.
A Hír TV és az Echo TV működésének összehangolása már korábban elkezdődött, február végétől ugyanis összevonták a két csatorna hírgyártását.
Azóta, hogy november végén létrejött a jobboldali média nagy részét egy fedél alá hozó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, több találgatást lehetett hallani médiumok összevonásáról. Már novemberben arról szólt a fáma, hogy „a terveket legalább részlegesen ismerők abban is biztosak, hogy a koncentráció nem csak a tulajdonviszonyokra vonatkozik majd, hiszen most a párhuzamosan működtetett lapok, televíziók egymás elől halásszák el az olvasókat, nézőket”, az Echo TV megszűnése azonban sokakat váratlanul érhet.
A Hír TV új otthona az egykori Nap TV helyén lesz
Inkább arról lehetett hallani, hogy a két hírtelevízió közül az egyik – gyaníthatóan a Széles Gábor által létrehozott Echo, amelyet már az új tulajdonos, Mészáros Lőrinc ajánlott fel a sajtóalapítványnak – profilváltáson esik át, magazinosabb lesz. Emellett szólt az is, hogy a társaságnak élő szerződései vannak a különböző kábelszolgáltatókkal. Ráadásul a tévé élére helyezték a közmédia addigi vezérigazgatóját, Vaszily Miklóst, noha róla sejthető volt, hogy idővel az Echo TV vezetésénél súlyosabb feladatok várnak rá a jobboldali médiaholdingban, azóta pedig a TV2 elnöke lett.
A Liszkay Gábor-féle alapítvány végül az Echo TV megszüntetését választotta, az azonban bizonyos, hogy a csatorna Angol utcai bázisa (amelyet Gyárfás Tamástól szerzett meg Mészáros Lőrinc, és amelyet teljesen felújítottak a Nap Tv-s idők után) megmarad, és az lesz a Simicska Lajostól visszafoglalt, jelenleg a Szentendrei úton működő Hír Tv új otthona. Az összevonás, amelyről a dolgozókat is csak hétfőn tájékoztatták, előreláthatóan jelentős elbocsátásokkal jár majd.
