Fizess, vagy szenvedj – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a magyar emberek szolgálatában

Bizonyos műtéti beavatkozásokból kizárólag heti egyet finanszíroz az OEP helyét átvevő nemzeti szervezet. Az ok: pénzhiány. A magát szintén nemzetinek mondó kormány közben milliárdokat költ hatalma megtartására.

A pénz hangos beszéde

A Semmelweis Egyetem I. számú női klinikáján egy beteg 2021 december 10-re kapott műtéti időpontot. Orvosa – aki mestere szakmájának – elmagyarázta a kétségbeesett asszonynak, hogy a műtéthez egy speciális eszközre: bélvarrógépre is szükség van, ebből a beavatkozásból pedig heti egyet finanszíroz az OEP-utód, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

A hvg.hu cikkéből kiderül, hogy van megoldás az elképesztő helyzet feloldására, csak az a bibi, hogy az ára elég borsos. Ha magán alapon veti magát alá a műtétnek: ugyanazt a beavatkozást ugyanott, ugyanazzal az orvosi teammel akár 1 hónap múlva is elvégezhetik rajta. A műtét, illetve az állami várólista átugrásának díja kereken 2 millió forint.

Csak, hogy ne legyen félreértés: a beteg élő egészségbiztosítással rendelkezik, csak a regnáló politikai szerveződés egészségpolitikusai nem támogatják a szükséges beavatkozást, mert nem fér bele a leszűkített büdzsébe. Szerintük rengeteg fontosabb dolog van, mint a polgárok rendes ellátása.

A portál megkereste a Semmelweis Egyetemet, a konkrét ügyön túl az után is érdeklődve, mennyire általános az intézményben, hogy több évet kell várni egy műtétre.

A SOTE válaszában elismerte, hogy az adott szakember – az I.-es Kilinika endometriózis ambulanciáját vezető dr. Bokor Attila – valóban négy évre tud időpontot adni a szóban forgó műtétre, és azt is, hogy ha valaki ragaszkodik az orvos személyéhez, akkor az egyetem tulajdonában álló Semmelweis Egészségügyi Kft.-n keresztül 2 millió forintért ennél előbb is igénybe tudja venni a beavatkozást.

A reménytelenül hosszú várólistáról Bokor Attila nyilatkozta egy korábbi interjújában, hogy bár fizikailag és technikailag képesek lennének rá, a szűkös anyagi források miatt nem tudnak több műtétet végezni.

Nemzeti egészségpolitika

Az endometrózisban szenvedők nagy része a legkomplexebb eseteket ellátó SE-n, illetve dr. Bokornál érzik jó kezekben magukat, azt a hvg.hu-nak több érintett, illetve az endometriózisos betegek érdekképviseleteként alakult „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke is megerősítette.

Salamon Adrienn szerint egyébként a komplikált bélműtétek finanszírozási anomáliája csak a jéghegy csúcsa, ugyanis magának a betegségnek felismerésével kezdődik a probléma. A tíz éve még jószerével ismeretlen, mára minden tizedik fogamzóképes korú nőt érintő betegség tüneteit sok esetben ma is elbagatellizálják vagy másként diagnosztizálják az orvosok. Vagy helyesen endometriózist állapítanak meg, az elvégzett beavatkozásokat viszont már más BNO-kódon – például a beleket is érintő műtétnél belgyógyászati beavatkozásként – könyvelik el. Egy néhány évvel ezelőtti kutatás 200 ezer hazai érintettjével szemben emiatt jó, ha tíz-tizenötezer jelenik meg a rendszerben, így emiatt tulajdonképpen logikus is, hogy a relatív alacsony regisztrált esetszámhoz nem társított magasabb kapacitásokat az egészségbiztosító.

Az alapítvány vezetői a kuratóriumi elnök elmondása szerint nemrég személyesen jártak az Emmi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkáránál, hogy felhívják a figyelmet a szakadékra a betegség gyakorisága és a regisztrált adatok között. Salamon Adrienn szerint az EMMI részéről „van nyitottság” rá, hogy első lépcsőként tájékoztató kampányt indítsanak a védőnőknek és nőgyógyászoknak, a „láthatatlan” betegség felszínre hozása után pedig reményeik szerint a kapacitásokat is az új adatokhoz igazítja a NEAK.

(forrás: hvg.hu)