Gyárfás azt állítja, 2008-ban döbbent rá, hogy Portik mire játszik

A szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül az eljárás, amit ellene indítottak – ez áll többek között a Fenyő János megöletésével gyanúsított Gyárfás Tamás vallomásában. 

A médiavállalkozó állítja: Portik Tamás próbálta beszélgetéseik során folyton Fenyőre terelni a szót, és ő 2008-ban jött rá, hogy ezeket a párbeszédeket rögzíti is. A hvg.hu birtokába jutott 14 oldalas gyanúsítotti vallomásban 25 évre visszamenőleg magyarázza a történtek saját verzióját a sportdiplomata.

Gyárfás korabeli levelezéseivel, régi feljegyzésekkel, dokumentumokkal, számlákkal igyekszik állításait alátámasztani. Az ő olvasatában az ügy egyébként a szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül.

Gyárfás szerint már a gyilkosság előtt 16 hónappal okafogyottá vált a vitája Fenyővel

Gyárfást a Nemzeti Nyomozóiroda április közepén gyanúsította meg azzal, hogy ő volt a Fenyő-gyilkosságot parancsba adó Portik Tamás felbujtója. Az eddigi kihallgatásai, a megismert jegyzőkönyvek és bizonyítékok alapján a sportdiplomata – aki határozottan tagadja, hogy a vele szemben közölt vagy más bűncselekményt követett volna el – feltételezése szerint a vele szembeni gyanú három fő témakörre épül:

• kinek volt kirívó ellentéte az 1998-ban a nyílt utcán agyonlőtt Fenyő Jánossal,
• megbízta-e Tasnádi Pétert
• vagy Portik Tamás a médiavezér meggyilkolására.

„Elöljáróban annyit, elismerem, hogy mások mellett nekem is kirívó ellentétem volt Fenyő Jánossal” – áll a vallomásban, hozzátéve, „soha nem adtam azonban – sem burkoltan, sem nyíltan – megbízást sem Tasnádi Péternek, sem Portik Tamásnak Fenyő János meggyilkolására”.

Arról emlékeztetőkkel, megállapodásokkal feljegyzésekkel és nem utolsósorban a választott bíróság ítéletével igyekszik meggyőzni a hatóságokat, hogy 1996 októbere után már okafogyottá vált a vitája a 16 hónappal később, 1998. október 11-én meggyilkolt Fenyővel.

A vallomása szerint ettől függetlenül megmagyarázhatatlan a hatóság koncepciója számára. Gyárfás így érvel beadványában:

„Függetlenül attól, hogy 1996. október 11-én, a választott bíróság döntésével lezárult közöttünk a vita, azért mert valaki a teljes nyilvánosság előtt késhegyig menő vitát folytat, sőt, ha a létező legnagyobb mértékben felhívja magára a figyelmet, akkor még inkább nem lesz vele szemben álló félnek alattomos gyilkosa, illetve egy gyilkosság felbujtója”.

Gyárfás fontosnak érzi azt is rögzíteni, hogy a neki tavaly ősszel átadott és zsarolásra szolgáló „manipulált leirat” kézhezvétele után, „Bánáti János ügyvéd és az azóta bűnpártolással meggyanúsított Ihász Sándor egykori fellebbviteli főügyész egyaránt arra ösztönözte, hogy tegyen hivatalos bejelentést”.

Gyárfás tartott a zsarolóktól, de attól is, hogy a rendőrségről kiszivárognak az információk

Végül mégis megtette a bejelentést, és mindvégig a hatóság rendelkezésére állt.

Gyárfás nem csak azért lett gyanús a nyomozóknak – egyébként már közvetlenül a gyilkosság után is – mert szerintük volt indítéka, hanem mert az elkövetéshez is voltak kapcsolatai. Ezen szál megerősödése vezetett el a mostani meggyanúsításáig is. A hatóságok birtokába került ugyanis a terjedelmes beszélgetéssorozatról készült vágott kivonat, amelyen az elmúlt 25 évben folytatott Gyárfás a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamással. A sportdiplomata saját maga vitte be azt a néhány oldalas iratot és a kis méretű kazettát a rendőrségre, amellyel előbb megzsarolták (abban az ügyben sértettnek számít), újabban viszont a vele szemben április közepén indult nyomozás alapját is képezi.

Azt állítja, nem is tudta, ki Portik Tamás valójában

„Portik Tamást sem kértem fel arra, hogy akár pénzért akár szívességből erőszakosan lépjen fel Fenyő Jánossal szemben” – írja a vallomásban, hozzátéve, „2003 márciusáig nem is tudtam, hogy volt ellene körözés”. Portikot albérlőként ismerte meg – aki egy évre vette ki a Kelenhegyi úti házát, nem alkudott, és előre fizetett. Amikor Portik jelentkezett nála, beszélgetett vele, de csak séta közben, a lakására soha nem hívta el, nyilvános helyen soha nem találkoztak – magyarázza. Így utólag állítása szerint már sejti, hogy a kétezres években miért kellett sokszor Fenyő János haláláról beszélniük, de arra csak 2008-ban jött rá, hogy Portik minden beszélgetésüket felvette.

(Forrás: hvg.hu)

Kapcsolódó:

Megdöbbentek Gyárfásék az új bizonyítékon

Gyárfás Tamás hazamehet!