Gyárfás azzal védekezik, már nem volt oka megöletni Fenyőt

Másfél évvel Fenyő János kivégzése előtt okafogyottá vált az üzleti vitájuk, így nem is lehetett indítéka a médiatulajdonos megölésére – a HVG birtokában lévő dokumentumok alapján erre alapozza védekezését a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás, akinek újabb gyanúsítotti kihallgatását csütörtökön tartották.

„Olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek a védekezését előre tartalmazzák olyan bizonyítékok vonatkozásában, amelyekről elvben nem lehetett tudomása, ezáltal kerülhette el eddig a felelősségre vonást is” – a HVG információja szerint az ügyész erre hivatkozva kérte a bíróságtól, hogy helyezze házi őrizetbe a Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsított Gyárfás Tamást.

E szerint nem a rendőrség jutott új információk birtokába a hazai kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélyének megoldásához, hanem Gyárfás saját maga indította el a lavinát. Saját maga vitte be azt a néhány oldalas iratot és a kis méretű kazettát, amellyel előbb megzsarolták. Ez képezi a vele szemben április közepén indult nyomozás alapját. S bár a jelek szerint nemcsak az az „összevágott” kazetta létezik, amit Gyárfás átadott, hanem a kiszivárgott információk szerint a hosszabb eredetiek is, a rá nézve igazán terhelőnek gondoltakat a zsarolói valószínűleg már mind kijátszották ellene.

A Gyárfással szembeni alapos gyanú három fő témakörre épül:

a Fenyővel szembeni kirívó ellentét, a börtönviselt és magát előszeretettel maffiafőnöknek beállító Tasnádi Péterrel, valamint a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamással való kapcsolata.

A Színes RTV újság megvétele, az egykori Napkelte című tévéműsor szerkesztési joga, az MTV elnökségénél indított egyik fegyelmi eljárás, az úszószövetség elhíresült fantomjegyzőkönyve, az OTP támogatásának elvesztése és a Gyárfás ellen adócsalás vádja miatti büntetőeljárás kiemelt tárgyalása a Népszava hasábjain – a nyomozóhatóság szerint ezek azok a konfliktusok Fenyő és Gyárfás között, amelyek a kivégzéshez vezettek. Ám ezek egyike sem volt már vita tárgya 1998 februárjában, vagyis a gyilkosság időpontjában, ezek mind 1996. október 11. előtt történtek.

A vita a Színes RTV eladása kapcsán a Gyárfás-féle Nap TV és Fenyő Vico Rt.-je között a vételáron, pontosabban azon volt, hogy abba bele kell-e számítani az áfát vagy azt azon felül kell megfizetni. Végül a vevő, a Vico Rt. kifizette a teljes összeget a Nap TV Kft.-nek.

A legnagyobb tétje a Napkelte szerkesztőségi jogáért folytatott vitának volt: ez a műsor tette Gyárfást milliárdos vállalkozóvá, így nem volt véletlen, hogy azt Fenyő is meg akarta szerezni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága azonban a már említett 1996. október 11-én döntött a vitában, és Gyárfásnak adott igazat. A Nap TV visszakapta a Napkelte szerkesztési jogát. A Gyárfás elleni hadjárat pedig már másnap leállt a Népszavában.

Gyárfásnak voltak alvilági kapcsolatai is

Fenyő – aki nem válogatott az eszközökben – tönkretette volna Gyárfást – mondta a HVG-nek Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozója. Hozzátette: kettőjük konfliktusáról sokan beszéltek neki, még Horn Gyula akkori kormányfő is békíteni próbált. A vita olyan gyűlöletté erősödött, ami a gyilkosság indítékául is szolgálhatott – magyarázza az egykori főnyomozó. A rendőrség számára gyanússá azáltal vált Gyárfás, hogy kiderült, vannak alvilági kapcsolatai is.

Az ügyészi indítvány szerint „Tasnádi Péter csak színleg vállalta a bűncselekmény elkövetését, és nem teljesítette a megbízást, Gyárfás Tamás gyanúsított 1998. február 11. napját megelőzően megbízta Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő János sértettet. Portik Tamás a megbízást elfogadta.”

Tasnádi először 14 évvel a történtek után, vagyis jóval az elévülési időt követően, 2012-ben, majd nemrégiben is azzal járta a rendőrséget és a médiát, hogy őt Gyárfás megbízta Fenyő „kiiktatásával”, csakhogy ő nem tett eleget a kérésnek, ellenben a pénzt megkövetelte.

(Forrás: hvg.hu)