Kerítésen innen
Gyerekszegénység – minden harmadik magyar kissrác éhes és fázik!
Az unióban csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban rosszabb a helyzet, mint nálunk – derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének egyik legutóbbi jelentéséből. Szakértők szerint a felmérésnél alkalmazott szempontrendszer olyan elemeket is tartalmaz, amelyek elterelik a figyelmet a lényegről. A valós helyzet hazánkban a jelentésben leírtaknál is rosszabb.
Magyarországon a gyerekek egyharmadát fenyegeti a szegénység
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége megállapítása szerint Magyarországon a gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti a szegénység. Az alapjogi ügynökség úgy fogalmaz, hogy az a gyerek szegény, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország átlagos keresetének 60 százaléka, a szülei nem dolgoznak, vagy csak nagyon keveset és nem tudják kifizetni a rezsit, az iskolát, az egészségügyi ellátást, a húst, a nyaralást, illetve nincs tévéjük, mosógépük, autójuk és telefonjuk.
Az elsődleges szempont, amit figyelembe szoktak venni
a szegénységi kockázat megállapításakor, az az, hogy a gyermekek táplálkozása milyen minőségű. Komoly kockázatot jelent, ha egy gyerek csak lisztes árukat, cukros dolgokat tud enni, mert az a legolcsóbb és a legegyszerűbb, és nem jut hozzá a minőségi táplálékhoz, mint amilyen a fehérje, a vitaminok, a nyomelemek, az ásványi anyagok. Ez súlyosan veszélyezteti a gyerekek fejlődését, agyműködését, fizikai aktivitását is – mondják a szakemberek.
A másik fontos szempont a lakhatással függ össze, a komfortfokozattal, és itt nem a mosógép az elsődleges kérdés, hanem az, hogy van-e folyóvíz, van-e angolvécé a lakásban, van-e megfelelő hűtő, és villany. Biztosítható-e, hogy legyen a gyereknek legalább egy sarok, ami elkülöníthető, ahol a saját holmijait tarthatja, ahol tud nyugodtan tanulni?
A szakértők a problémát nem is a nyaralásban látják -,
mert nyilvánvalóan az is nagyon fontos lehet, hiszen mindenkinek szüksége van a pihenésre -, hanem inkább abban, hogy a gyereknek ingerekben szegény a környezete. Nem ismer mást, csak a lakóhelyét. Budapesten nagyon sok olyan gyermek van, aki még soha nem volt a Várban vagy a Margitszigeten, és vidéken is nagyon sok olyan gyermek él, aki még soha nem hagyta el a települését, mert az már egyszerűen nem férne bele a családi költségvetésbe
Tovább rontja a helyzetet az,
hogy a családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek. De nem csak a pénz hiányzik, több olyan pontot is találtak a jelentés szerzői, amellyel probléma van Magyarországon. Például nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, különösen a sérülékeny társadalmi helyzetűeké és a fogyatékkal élőké, a szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül drága. Sokuk számára a közmunka maradt, ebből kellene a családjukat eltartani. Az 54 ezer forint az éhenhaláshoz sok, a tisztes megélhetéshez kevés. Csak becsülni lehet az éhező gyermekek számát Magyarországon. A szociális területen dolgozók tapasztalatai szerint legalább mintegy 200 ezer gyermek éhezik rendszeresen, vagy alkalmanként a NER-ben.
A szerzők arra kérték a magyar kormányt: a költségvetés elkészítésekor jobban figyeljen a gyerekek jogaira, legyen külön sor a büdzsében az ezzel foglalkozó szervezetek támogatására.
Nem emlékszem, hogy a jövő évi költségvetésben a Fidesz figyelembe vette az ügynökség javaslatait.
