Bulvár
Az Orbán-Gáspár vice-szülő páros korlátozásba ütközhet, ha ‘gyereklátogatóba’ készül
Orbán Viktor, hű Sancho Panza-ja, a „majdnemnévadó” Gáspár Győző a minap vett nevelőszülői státuszt az állatkertben élő zebra pesztrálására és tessék, máris korlátozással kell, hogy szembenézzenek. Be kell lássa a páros, hogy van olyan dolog, amihez még ők is kevesek….
A járvány nagy úr….
A Fővárosi Állat- és Növénykert 750 állatfajából 540 faj fogékony a ragadós száj- és körömfájásjárványra, ami több mint ötven év után, márciusban jelent meg újra Magyarországon,
tudtuk meg egy sajtóbeszélgetésen Sós Endrétől, az állatkert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatójától.
A fogékony állatfajok közé tartoznak a marhafélék, az antilopok, az elefántok vagy a tapírok is.
(A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át.)
A számos fogékony faj védelme miatt a fővárosi állatkertben korlátozásokat vezettek be
A létesítmény nem zár be a látogatók előtt, de például csökkentették a közvetlen kontaktusokat az állatokkal (megszüntették az állatsimogatást), nem szállítanak fogékony fajokat se ki, se be, a gazdasági udvarba pedig már csak fertőtlenítő szőnyegen lehet behajtani.
Sós Endre hozzátette, hogy
a korlátozásokat a fővárosi állatkert önkéntesen vezette be, ellentétben például a győri állatkerttel, amit azért kellett bezárni, mert az egyik fertőzésgóc tíz kilométeres védőkörzetén belül esett.
Az igazgató szerint
a ragadós száj- és körömfájás rendkívül ragályos, könnyen fertőző betegség (ezért is hívják ragadósnak), a fertőzést akár negyven kilométerre is elviszi a szél.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Nem kell leölni…
Ha megfertőződne valamelyik állat az állatkertben, a veszélyeztetett fajok esetében törvényes lehetőség van arra, hogy ne kelljen leölni, hanem hermetikusan elzárják és kezeljék, de remélhetőleg erre nem kerül sor.
Emlékeztetőül…
Több mint ötven év után március elején a Győr-Moson-Sopron vármegyei kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították a vírust. A legutóbbi, 1973-as járvány nagy pusztítást végzett Heves megyében, és még a verebeket is kilőtték, hogy megállítsák terjedését. Március közepére már a Duna túloldalán, Szlovákiában a komáromi és a dunaszerdahelyi járásokban is feltűnt a ragadós száj- és körömfájás, március 26-án pedig újabb magyar telephelyen bukkant fel a vírus, Levélen kellett elrendelni minden állat leölését. Az érintett régióban vadászati tilalom lépett életbe, közben százszámra hordják a leölt marhákat a kiásott dögtemetőbe Hegyeshalomnál, Szlovákiában pedig az egész országra kiterjedő rendkívüli helyzet lépett életbe.
Szerző
