Budapesti hétköznapok
„Ha eddig átszaladtál a kocsik között, akkor neked egyenesen életmentő” – Át (vissza) adták a zebrát az Astoriánál
Több mint 60 éves adósságát törlesztette a főváros: új gyalogoskapcsolat jött létre Budapest egyik kiemelt jelentőségű csomópontjában, az Astoriánál. A Múzeum körút és a Károly körút járdáit összekötő gyalogátkelő -lánynevén: zebra- használatával gyorsabban, akadálymentesen lehet átkelni a VII. és a VIII. kerületet elválasztó Rákóczi úton.
Akadálymentesen, kényelmesen és gyorsabban
lehet átkelni a Rákóczi úton köszönhetően annak, hogy elkészült, és már használatba is vették a közlekedők az új gyalogos-átkelőhelyet az Astoriánál. A Budapest Közút lebonyolításában végzett beruházásnak köszönhetően a babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedők már több száz méteres kerülő nélkül, biztonságosan átkelhetnek a Múzeum körút és a Károly körút járdái között. Az új gyalogátkelőhely egyszerre szolgálja a nehezebben közlekedő idősek haladását, illetve a babakocsival közlekedők és a kerekesszéket használók biztonságos átkelését.
Vissza a múltba?
A beruházás révén
- jelzőlámpás gyalogos-átkelőhely létesült a Rákóczi úton a Múzeum körút és a Károly körút járdáit összekötve;
- süllyesztett szegélyű, taktilis figyelmeztető és tájékoztató jelekkel ellátott burkolat segíti az akadálymentes és biztonságos közlekedést;
- a Rákóczi úton új középsziget épült, amely elsősorban közlekedésbiztonsági szerepet tölt be;
- a zavartalan közlekedés biztosításáért a Blaha Lujza tér irányú buszmegálló a korábbi helyénél előrébb került.
Az új, hiánypótló zebra kialakításába csak gondos tervezés és előkészítő munka után lehetett áprilisban hozzákezdeni.
A régóta várt projekt megvalósításának teljes költsége összesen bruttó 40 millió forint volt, ez tartalmazza az útépítési munkákat és jelzőlámpa létesítését is.
Gyalogosbarát város….
Budapest a gyalogosbarát fejlesztéseket tekintve is nagyot lépett előre: zebrák épültek az M3-as metró felújításához kapcsolódva az Üllői úton és a Váci úton, továbbá a Blaha Lujza téren, a Nyugati téren, a Boráros téren, az Orczy úton. Hiánypótló beruházás volt a Rákóczi úton kialakított új gyalogos-átkelőhely is, amelyik a Szentkirályi utcát és a Kazinczy utcát kapcsolja össze.Az átkelők már az első napokban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: nem csak a budapestiek használják szívesen és gyakran azokat, mert nem kell az aluljárón keresztül közlekedniük, ha át szeretnének jutni az út túloldalára. Az akadálymentesség szempontjából is fontosak ezek a gyalogátkelők, hiszen például a mozgásukban korlátozottaknak vagy a babakocsit tolóknak is egyszerűbb átkelniük a kereszteződésekben.
A gyalogosbarát fejlesztések részeként zajlik a munka az Örs vezér terénél, ahol az új gyalogátkelőnek köszönhetően gyorsabban, akadálymentesen lehet majd átkelni a XIV. és a X. kerületet elválasztó Kerepesi úton a Sugárnál lévő HÉV-állomás, valamint az Árkád bevásárlóközpont között.
Emlékeztetőül
Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején kimondott cél volt a Rákóczi út országos fő közlekedési úttá való fejlesztése. Ezért törekedtek a gyalogoskeresztezések eltüntetésére, sőt tervben volt a különböző irányú közúti közlekedés szintbeli szétválasztása is.
Ráadásul az Astoria kereszteződésében már évtizedek óta nagy volt a forgalom, sőt az 1950-es években ez volt Budapest legnagyobb forgalmú kereszteződése. Ezt tetézte, hogy közeledett az Erzsébet híd átadása, amely a járműforgalom további jelentős növekedését vetítette előre. Az Astoriánál nem terveztek felül- vagy aluljárót az autósoknak, itt megelégedtek csak a gyalogos-aluljáróval.
Az aluljáró részben a metró miatt épült, azonban eredetileg ide nem szántak metrómegállót. A kelet-nyugati metró 60-as években kezdődő újratervezésénél merült fel, hogy itt is meg kellene állnia a szerelvényeknek. Ekkor gondoltak arra is, hogy a metróból a mozgólépcsőkkel ne a felszínre, hanem aluljáróba érkezzenek az utasok.
A munka 1963 januárjában kezdődött, de a kivitelezést számos probléma nehezítette. A munkát nehezítette, hogy az építkezés során a Kiskörút forgalmát is fenn kellett tartani. Ennek biztosítására egy furcsa megoldással éltek. A munkagödör fölé hidat építettek, illetve tettek, mert nem új híd épült, hanem egy 35 méteres Zagyva-hidat hoztak fel Szolnokról Budapestre, amelyet a Kiskörút vonalában helyeztek el.
A hídon jártak az autók, míg a villamosok megkerülték a munkagödröt egy ideiglenes repülővágányon. A Népszava egy nappal az átadás után, 1963. december elsején írta:
„Az volt a célunk, hogy a forgalom lebonyolítása közben építsük fel az aluljárót. Sokat segített a Zagyva-híd, amely feleslegessé tette terelőutak építését, s biztosította a munkánk zavartalanságát. Az építkezésnél több mint 18 000 köbméter földet mozgattak meg. A 600 négyzetméter alapterületű csarnok belső magassága mindössze 240 centiméter. A csaknem 1000 tonna súlyú vasbeton-gombát, a födémet, csuklókon álló nyolc fekete műmárvány oszlop tartja”. (forrás)
Szerző
