Kerítésen innen
Ha még lenne iskolai takarékbélyeg, Orbán azt is megadóztatná – kommentelték a befektetések utáni haszon 28%-ra nőtt adóterhe hírét
Az Orbán-kormány e heti abszurdja, hogy újabb intézkedéscsomaggal állt elő, aminek egyik eleme az, hogy csaknem minden megtakarításnál a kamatra kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) júliustól megfejelik a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28 százalékra emelkedik a közteher.
Az Orbán-kormány e heti abszurdja, hogy újabb intézkedéscsomaggal állt elő, aminek egyik eleme az, hogy csaknem minden megtakarításnál a kamatra kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) júliustól megfejelik a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28 százalékra emelkedik a közteher.
„Mázli, hogy 86 liter pálinka főzése adómentes!”
A kormány egyre extrémebb intézkedésekkel szeretné elérni, hogy a lakosság a megtakarításaival a magyar államháztartás finanszírozását segítse.
A fő cél az, hogy a számlákon álló pénzek megmozduljanak, és ha már megmozdulnak, akkor ne más befektetési formák, hanem az állampapírok felé menjenek. A szándék régóta ismert, nyíltan vállalt, és most is egyértelmű abból, hogy az állampapírok továbbra is kamatadó- és szocho-mentesek maradnak. A 28 százalékos elvonás egyébként nem feltétlenül extra mértékű nemzetközi összehasonlításban, inkább csak az állampapírok ilyen mértékű erőltetése, általános előnybe hozása számít annak.
Az ingatlanalapok befektetési jegyeire sem vonatkozik a 13 százalékos teher, ennek eddig szakmai magyarázata nem jelent meg. Az általunk megkérdezett szakértők is csak találgatják az okát, de konszenzusos véleménynek tűnik, hogy a NER pilléreinek jelentős kitettsége van ezen a területen, ezért nem akarnak hozzányúlni.
Mennyi lesz az annyi?
Nem az adóbevételek növelése a cél, kit érdekel, mennyit szedünk be?!
– így reagált Nagy Márton a befektetéseket és megtakarításokat sújtó 13 százalékos adóra a portfolio.hu tudósítása szerint. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a 13 százalékos pluszteher valójában mennyi pénzt fog megmozgatni. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy a lakosság látra szóló betétállománya összesen 8000 milliárd forint körül van, és ebből 5-10 százalékot, azaz 400-800 milliárdot szeretnének aktivizálni (egyéb intézkedésekkel együtt).
A gazdaságfejlesztési miniszter tételesen ismertette a kormány legújabb pénzpiaci intézkedéseit, amivel a lakosságot drasztikusan elkezdte az állampapírok felé terelni.
Ugyanakkor a Magyar Bankszövetség felszólította a kabinetet, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül, lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.
Nagy Márton: terelés….
A kormányzat négy gazdaságstratégiai döntést hozott meg, ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki azt is kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:
„Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
Az államadósság önfinanszírozásának emelése:
„Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
Fizesd nép az államadósságot….
„Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.
A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz.
Módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.
„Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok”
– magyarázta Nagy.
Szerző
