Hamarosan startolhat a munkából a hullaházba program!

A magyarországi munkaerő-ellátás javítására, a közfoglalkoztatási programok leépítésére, a képzési programok szerepének növelésére és a munkaerő mobilitásának javítására is javaslatot tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarország gazdasági teljesítményét értékelő 67 oldalas friss jelentésében – olvasható a qubit.hu-n.

Az OECD szerint

Magyarország nyugati és középső része, amelyek a külföldi befektetések fő kedvezményezettjei, és Budapest, amely nagy agglomerációs mivoltából származó előnyöket élvez, gyorsabban nőttek, mint az ország többi része. A szervezet szakértői észrevételezték, hogy a leszakadó magyar vidéket hátráltatja az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció.

Ezért a

„kiegyensúlyozatlan növekedés kivédése érdekében”

azt javasolják a külföldi közgazdászok, hogy a központi kormányzat biztosítson nagyobb önállóságot az önkormányzatoknak a helyi gazdaság élénkítésében.

A népesség elöregedésének államháztartásra gyakorolt negatív hatásai miatt

az országriport szerint 2022-re fel kellene emelni a törvényes nyugdíjkorhatárt 65 évre, ezzel párhuzamosan pedig meg kell szüntetni a korengedményes nyugdíj minden lehetőségét, és bevezetni a minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíjat.

Jelenleg, a portfolio.hu összefoglalója szerint

„2018 első félévében az 1954 második félévében születettek mehettek nyugdíjba tekintettel arra, hogy az 1954-ben született évjáratra vonatkozóan 63,5 év az öregségi nyugdíjkorhatár. A korhatár-emelkedés miatt 2017 első félévében nem kerülhetett sor új öregségi nyugdíj-megállapításra az 1954-ben született évjárat esetében, ami szintén hozzájárul az első félévi kiadások előző évhez képest megfigyelt növekedéséhez. 2018 második félévében ugyanakkor új évjárat nem éri a nyugdíjkorhatárt, mivel az 1955-ben születettekre már 64 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik, így ők 2019 során vonulhatnak nyugdíjba”.

Az OECD szerint továbbá

• az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát;
• kevesebb, de jobban felszerelt kórházra van szükség;
• fel kell futtatni az ambuláns ápolási szolgáltatásokat és a különböző hosszútávú gondozási rendszereket;
• zöldebbé kell tenni a növekedést, dugódíjakkal és más adókkal csökkentve a járművek környezetszennyezését, ezzel párhuzamosan fejleszteni a tömegközlekedést;
• modernizálni kell a fűtési rendszereket;
• le kell építeni közfoglalkoztatási programokat;
• erősíteni kell a képzési programokat, serkentve a munkaerő mobilitását;
• szükség van a magyarországi roma származású lakosság intenzívebb integrációjára.