Kerítésen innen
Handó az OBT-ről: tizenegy dühös ember foglyul ejtette a testületet
Az Országos Bírói Tanács (OBT) indítványozta Handó Tünde Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki tisztségétől való megfosztását. A „teljesen pártatlan” Országgyűlés igazságügyi bizottsága elvetette az indítványt, kedden pedig az Országgyűlés megerősítette tisztségében Handó Tündét.
Handó zsebében a borítékolható döntéssel azonnal beindult….
„Az Országos Bírói Tanács (OBT) legyen tárgyilagos és pártatlan!”
– mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerda reggel.
Az OBT 2012-ben jött létre, és a testület első ciklusában megfelelő volt az együttműködés az OBH-val, ám az új összetételű OBT – a jogszabályokkal is vitába szállva – úgy viselkedik, mintha
„irányítási, utasítási joga volna felettem”.
Személyes elfogultság mozgatja az OBT tagjainak nagy részét, mintha
„tizenegy dühös ember foglyul ejtette volna a testületet”
Hozzáfűzte: az Országgyűlés igazságügyi bizottságának megállapítása szerint az OBT OBH-val szembeni
„felvetései az elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból fakadnak”.
Ha az érintettek az OBT tagjai szeretnének maradni,
térjenek vissza a minden bírótól elvárható tárgyilagossághoz és pártatlansághoz, ez az egész bírói szervezet érdeke – jelentette ki Handó Tünde.
Az OBH elnöke elmondta:
biztos abban, hogy meg tudják oldani a helyzetet. Kapnak segítséget „kívülről”, akár az Alkotmánybíróságtól (Ab), akár a törvényhozástól.
A jogalkotó korábban nem is feltételezte, hogy konfliktus alakulhat ki a bírósági szervezet szereplői között és szükség lehet például döntőbíróként az Ab-ra, vagy indokolt lehet az OBT összetételének megváltoztatása. Már felmerült olyan javaslat, amely egyfajta „kis parlamentté” tenné az OBT-t, amelyben minden bíróság képviselteti magát – fűzte hozzá Handó Tünde.
Háttér
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a 2019. május 8-ai ülésén határozatot hozott arról, hogy indítványozza dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének elmozdítását az Országgyűlésnél.
Az OBT Alaptörvényben foglalt feladata, hogy felügyelje a bíróságok központi igazgatását ellátó, Országgyűlés által kinevezett Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az OBT törvénysértés esetén jelzéssel él, a kötelezettségek elmulasztása, illetve méltatlanság esetén pedig az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kell kezdeményeznie.
Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének. Az OBT különösen az alábbiakat kifogásolta:
- Egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
- A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét.
- A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki.
- A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.
Az OBT által elfogadott legutóbbi vizsgálati jelentésre és kiegészítésére az OBH elnöke nem tett érdemi észrevételt, noha az OBT ehhez – kérésére – póthatáridőt is biztosított. Az OBH elnöke 2018 áprilisa óta megtagadta az együttműködést az őt felügyelő bírói testülettel, saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. Dr. Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.
Szerző
