Handó Tünde leváltását követeli az országgyűléstől az Országos Bírói Tanács – Frissítve az Igazságügyi minisztérium közleményével!

Újabb csata kezdődött az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde, az Országos Bírói hivatal elnökének háborújában. 

Az OBT és az OBH elnöke között, annak kinevezése óta feszült a viszony. A bírók nem hajlandók tudomásul venni az elnök kinevezését, és ahol csak tudják, felhívják a figyelmet alkalmatlanságára, döntéseiben is Fidesz-közeli elkötelezettségére.

Az OBT határozatának teljes szövege:

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a 2019. május 8-ai ülésén határozatot hozott arról, hogy indítványozza dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének elmozdítását az Országgyűlésnél.

Az OBT Alaptörvényben foglalt feladata, hogy felügyelje a bíróságok központi igazgatását ellátó, Országgyűlés által kinevezett Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az OBT törvénysértés esetén jelzéssel él, a kötelezettségek elmulasztása, illetve méltatlanság esetén pedig az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kell kezdeményeznie.

Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének. Az OBT különösen az alábbiakat kifogásolta:

• Egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
• A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét.
• A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki.
• A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

Az OBT által elfogadott legutóbbi vizsgálati jelentésre és kiegészítésére az OBH elnöke nem tett érdemi észrevételt, noha az OBT ehhez – kérésére – póthatáridőt is biztosított. Az OBH elnöke 2018 áprilisa óta megtagadta az együttműködést az őt felügyelő bírói testülettel, saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. Dr. Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.

A remény hal meg utoljára

Ismerve Handó Tünde politikai hátterét, alighanem nem vállalunk nagy rizikót, ha megelőlegezzük az országgyűlés az elnököt pozíciójában  megerősítő döntését. Az OBT beadványa mindezek ellenére is példaértékű, hiszen a demokrácia múltával sem adja fel a hitet abban, hogy kell lennie igazságnak.

Frissítés!

Az OBH elnöke maradéktalanul betartja a törvényeket, az OBT az, amelyik törvénytelenül működik

– írta az OBH.

A „vitatott legitimitású” OBT „forradalmárságukat hangsúlyozó tagjai továbbra is alaptalanul vádaskodnak” az OBH elnökével szemben.

„A mai napon eddigi tevékenységük megkoronázásaként egy valótlan állításoktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő +balítéletet+ mondtak az OBH elnökének működéséről”

– közölték.

„Egyetlen céljuk, hogy minél nagyobb zavart keltsenek a bíróságok körül”

– olvasható egyebek mellett az OBH közleményében.

A valóság az – folytatták -, hogy az OBH elnöke a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon, rendszeresen beszámol az Országgyűlésnek, amely ezeket a beszámolókat rendre elfogadja. Az OBH elnöke ezen felül rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a bírósági elnököket, továbbá az OBT-t is, holott a tanács április vége óta a tagok és póttagok jelentős részének lemondása miatt törvénytelenül működik – írta az OBH.

„Azt még kritikusaink sem tagadhatják, hogy mennyit tettünk a bíróságok fejlődéséért. A magyar igazságszolgáltatás működését szigorúan monitorozó Európai Bizottság által összeállított Igazságügyi Eredménytábla adatai is azt mutatják, hogy a magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik”

– olvasható az OBH közleményében.

Az Igazságügyi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében

azt írta, hogy az OBH elnöke és az OBT között kialakult vitát minél hamarabb fel kell oldani.

A végrehajtó hatalomnak a két szerv között kialakult alkotmányos vitában semmilyen szerepe nincs. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amit a kormány mindenkor tiszteletben tart

Az IM emlékeztetett arra, hogy az alapvető jogok biztosa, észlelve,

„hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett”,

indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, és az Alaptörvény értelmezését kérte.

Hozzáfűzték: a minisztérium

„sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát”.

Az IM bízik abban, hogy a kialakult vitát a rendelkezésre álló alkotmányos keretek között mielőbb megnyugtatóan rendezik.

Ezek a folyamatok nem érintik a 2020. január től önálló szervezeti keretek között működő közigazgatási bíróságok felállítását.