Kerítésen innen
Haragszik a Tó, jelzi, hogy el a kezekkel – kommentelték magyarázat híján a Velencei tó színeváltozását
Nyugi, fürdésre alkalmas – szól a hivatalos optimizmus a Velencei tó vízével kapcsolatban, holott az elmúlt időszakban a sokat látott helyiek és a szakemberek is meglepődtek azon, hogy mitől lehet olyan sárgás-barnás, sőt mi több: vöröses a tó vize?
Nyugi, fürdésre alkalmas – szól a hivatalos optimizmus a Velencei tó vízével kapcsolatban, holott az elmúlt időszakban a sokat látott helyiek és a szakemberek is meglepődtek azon, hogy mitől lehet olyan sárgás-barnás, sőt mi több: vöröses a tó vize?
„Haragos-barna…”
Tavaly az volt a gond a tó vízével, hogy nem nagyon volt a mederben, idén van, de…. A feol.hu munkatársa megérdeklődte a Közép-Dunántúli Igazgatóságtól, hogy szerintük mi lehet a fura jelenség oka, ahol hangsúlyozták:
a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Laboratóriuma folyamatosan nyomon követi a Velencei-tó vízminőségét.
A tó víz színének változásának – miszerint az elmúlt hetekben sárgás-barna színezetű a víz – oka egyelőre azonban
előttük is ismeretlen.
Vizsgálataik alapján a 2023. június 29-i mintavétel eredményeit tekintve a tó klorofill koncentrációja megemelkedett. Vagyis a Velencei-tó vizének klorofill tartalma valamivel magasabb az utóbbi években mért értékeknél – noha ez nem volt jellemző.
A tó vízminősége mindezekkel együtt is jó
– hangsúlyozta a Vízügy.
Na de kérem….
A tó nyugati partján például a sötétbarna szín jellemző a lápi hatás miatt. A vöröses barna szín azonban inkább a Császár-csatornában fedezhető fel – ott lehetett látni hasonlót. A pátkai víztározóból engedett víz ezen a csatornán keresztül érkezett a Velencei-tóba hosszú időn keresztül, egészen áprilisig. Lezárásának oka a szakemberek szerint akkor az volt,
„hogy a jó idő miatt a klorofill tartalom emelkedik a tározóban”
– olvasható akkori tudósításunkban. Éppen ezért helyiek úgy vélik,
a pátkai tározóból érkező víz festhette meg a Velencei-tó vizét is.
Márciusban arra panaszkodtak a helyiek, hogy hogy barnás, szagos folyadék érkezik a csapból
Ezekre a panaszokra reagált a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt., ami a térségben az ivóvíz-szolgáltatásért felel:
az ercsi ivóvízbázisig húzódik az ok, amelyet a szolgáltató határérték közeli vas- és mangántartalmú Duna-vízzel lát el. Az pedig, hogy milyen a kitermelt víz minősége, javarészt a Duna vízállásától függ
– állt a DRV közleményében.
Az ivóvíz vas- és mangántartalma, miközben a vízvezetéken keresztül halad, leülepszik, időnként pedig ez keveredik fel, például akkor, ha valahol csőtörés van. Ettől zavaros a víz,
-állítják a szakemberek.
A Duna alacsony vízállása miatt a kivett ivóvíz is koncentráltabb vas- és mangántartalommal rendelkezik. Ez eredményezte a nagyobb mértékű lerakódást.
Az pedig, hogy mindezzel egy időben sokkal több volt a csőtörés is, már csak „hab a tortán”.
Így nem csoda, ha Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Sukorón vagy éppen Velencén a lakosság zavaros vagy alig csordogáló ivóvízzel találkozik. Ami egyébként a DRV szerint „továbbra is megfelel a jogszabályi előírásoknak”. Vagyis elméletileg iható. Bár tény, ehhez nem sok kedve lehet a lakosságnak, ahogy barna vízben fürödni sem.
A DRV azt ígéri, dolgoznak a probléma megoldásán. Újabb rendszertisztítás kezdődött februárban. Ám mindemellett a Velencei-tó körüli települések vízminőség-problémáját egy korábbi kormányzati döntés értelmében már „kezelik”. (forrás)
Különvélemény
A „Civilek a Velencei tóért” facebook oldal tagjainak megoszlik a véleménye a jelenséggel kapcsolatba. Ezek közül szemezgettünk:
„Haragszik a Tó mindazért, amit műveltek és művelnek vele. Jelzi, hogy el a kezekkel!”
„Sár. A szèthordott iszap, ami a kotràsból az uszályon keresztül kifolyt.”
„…hogy merik állítani, hogy fürdésre alkalmas , addig amíg ismeretlen előttük a szín oka?”
„a kérdés jogos, de úgy tűnik, hogy nincs aki megválaszolja, annak ellenére, hogy állítólag komoly szakemberek, több milliárd forintot fordítottak a szaktanácsadásukra a Velence-i tó rekonstrukciójának okán, azzal jellemezve, hogy a tó természetközeli állapotának megőrzését, sőt, a víz minőségének a javítását milyen eredményes módszerrel kell megoldani! ERRE CSAK ÚGY TUDOK REAGÁLNI, HOGY A TÓ EGY KICSIT BÜDÖS, EGY KICSIT VÖRÖS ÉS BARNA SZÍNŰ LETT, EGY MÁSFAJTA VEGYÜLETTÉ VÁLTOZTATTÁK, DE A MIENK ! EZT AZ EGÉSZ HISTÓRIÁT AZ 50-S ÉVEK FEELINGJE LENGI KÖRÜL!”
„A víz minőség javítása: azóta kellett elrendelni strandok bezárását, mivel a víz fürdésre alkalmatlanná vált, azóta lett tömeges halpusztulás, és most a legújabb, a víz színének teljes megváltozása.  Igazán kiváló szakemberek derekas munkája!”
„Nekünk nem alakítani kell a természetet hanem alkalmazkodni kell hozzá !”
„Sekély e kéj. Felhőszakadások, viharos szelek, tisztítatlan befolyó vizek, körbeton, alacsony vízállás, alapvetően mocsaradásra hajlamos tó. Mondjam még?”
„Laikusként nyilván nem én fogom megfejteni mitől változott a víz színe. Az alábbi tényeket azért érdemes egymás mellé tenni.
1. 14 milliárdból parfalfelújítás történt , amelynek során növelték a Tó mesterséges jellegét, még több betonfalat építettek , nádirtások voltak, belezúdították a sittet a Tóba
2. Gántról hozott vörös színű kövekkel rakták tele a Tó parthoz közeli szakaszait , ezeket a köveket folyamatosan mossa a víz
3. A cikkben szereplő labor vizsgálatokat ugyanaz a vízügyi igazgatóság végeztette, amely a természetpusztító beruházást menedzselte
Kérdések vetődnek fel bennem:
1. Hasznosak a Tó ökológiájára a sitt, a vörös színű – talán bauxit – kövek?
2. Objektívnek és hitelesnek tekinthető az a vizsgálat amit a beruházást menedzselő szervezet végeztetett? Híhetünk abban, hogy ők nyilvánosságra hoznák, hogyha tudnák is, hogy mi okozta a Tó színváltozását?
3. Hogy merik azt állítani, hogy a víz minőségére nincs hatással a megváltozott színe, miután bevallják, hogy nem tudják mi az oka a színváltozásnak?”
(A fotó illusztráció)
Szerző
