Ahogy manapság, úgy a múltban sem volt kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki, vagy valami beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét és azonnal reagál. Csütörtök lévén itt a friss kérdéssor a pénteki Orbán-kinyilatkoztatást személyesen celebráló sajtómunkásnak.
„Megint eltelt egy hét. Újabb kérdéssorral segítek a kormányrádió mikrofontartójának.
- Hogy van az, hogy Ukrajnában, ahol háború van 9 százalékos az infláció. Az uniós átlag is 10 százalék alatt van. Amerikában 5 százalék. Nálunk 25 fölött van. A háborúra tehát nem foghatja. Az unióra sem. Ezek szerint Sorosra sem. Ki következik? Ki tehet rólą?
- “Az infláció a legrosszabb dolog a világon. A szegényeket sújtja a legjobban. Ellenben akinek sok pénze van, az tud spekulálni. Ha a kormány magasan tartja az inflációt, akkor érdemes elgondolkodni, hogy milyen célokat szolgál a gazdaságpolitika?” Ezt most kivételesen nem én kérdezem. Ezt Ön kérdezte a 90-es évek elején. De a kérdés jó: nos milyen célokat szolgál?
- A 23 éves Mária Terézia az 1741-es pozsonyi országgyűlésen igen hatásosan szólalt fel, segítséget kérve a külső támadók ellen. A főurakat annyira meghatotta, hogy azok így kiáltottak fel: “Életünket és vérünket a királynőért!” A szóbeszéd szerint azonban a nemes urak a hangosan kimondott szép szavakhoz suttogva hozzátették: „de zabot, azt nem!”. Nem gondolja, hogy most megint ismétli magát a történelem, csak nem zabbal, hanem ukrán búzával?
- A kommunista kínai kormányzattól származó információ szerint a debreceni akkumulátor gyárhoz a magyar kormányzat munkahelyenként 36 millió forinttal járul hozzá. Egy másik tőlük származó információ pedig sokezer kínai munkás érkezését prognosztizálja. Mi igaz abból hogy “Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”?
- A külügyminiszter a BBC műsorvezetőjének többszöri kérdésére sem volt hajlandó kijelenteni, hogy Ukrajnát szeretné látni a háború győzteseként. Ön mit válaszolna?
- Ön folyamatosan azt mondja, hogy csak tárgyalásos megállapodással érhet véget az orosz-ukrán háború. Ön szerint egy ilyen tárgyaláson a kompromisszum érdekében Kijevnek miről kellene lemondania: a keleti országrészekről, vagy a Krimről? Ön hasonló esetben lemondana a Tiszán-túlról, vagy Vas megyéről?
- Attól, hogy a tulajdonosa nem használhatja a Kalasnyikov lőszert gyártó gépsort, mert megfosztották a korábban kiadott engedélytől, s ezért lefoglalták, azt normálisnak tartja, hogy NAV raktárából eltűnt a gépsor? Önt nem érdekli, hogy ki, hol és kinek gyárt vele lőszert? Ha ilyen nagy a titkolódzás, az is előfordulhat, hogy valaki esetleg azt feltételezi, hogy Önnek valamilyen ismerőse, esetleg családtagja lett az új tulajdonos?”
Azt mondd meg, Viktor.... - Kérdések, amik mindannyiunkban motoszkálnak, de most Juszt László tette fel őket