Blogbazár
…hogyan léptem be majdnem a Hit gyülekezetbe….
Ez egy régi történet, a 90-es évek elejére visz vissza, amikor még fiatal voltam és bohó, amikor még magamon kívül kerestem Istent és a lelki békémet.
Történt, hogy kutyasétáltatás közben
összefutottam két hölgy ismerősömmel, akik nem a hölgy mivoltukról voltak híresek, ellenben roppant dekoratív külsővel verte vagy áldotta meg őket a sors. Ez idő tájt, én még virágról, virágra repkedtem, szorgalmas méhecskeként gyűjtögettem, illetve hím poroztam nő ismerőseimet. Találkozásunk okán felajánlottam nekik a közös együttlét örömét, és vártam a megszokott, beleegyező válaszukat, de legnagyobb megdöbbenésemre nemet mondtak.
Sőt, mint kiderült, már nem is dohányoznak, se pia, se semmi, szex pedig majd a hites urukkal, azzal is csak sötétben, célirányosan. Pfffff. Két nő elveszett az emberiség, de minimum számomra, viszont kíváncsi lettem az okára.
Hát a gyüli... Micsoda? Hit gyüli…
Ki is derítettem, hogy Dunaharasztin van ilyen közösség, így a következő Hit gyülis szeánszon már én is ott feszítettem a második sorban. Egy darabig tetszett is a dolog, szólt a zene, tapsoltak az emberek, egyszer csak mögöttem felborult egy szék és amikor hátrafordultam azt láttam, hogy egy fiatal srác vergődik a földön. Állnék fel, hogy segítsek, hogy tuti epilepszia vagy valami durvább, de visszafogtak és azt mondták, hogy a srácot megszállta a szentlélek.
Ez úgy elbizonytalanított, de kitartottam.
A végén a pásztor, vagy lelkész vagy kicsoda, megkérdezte, ki érzi úgy, hogy megtért? Látom kb. tízen mennek ki, na, én is csatlakoztam, ki ne maradjak a jóból.
Szépen felálltunk egymás mellé sorba, mögénk gyanús bíbor lepedőket terítgettek, és akkor a prédikátor vagy lelkész oda ment a sorban a legelső fazonhoz, rátette a kezét a fejére, belenézett a szemébe, az meg hanyatt vágta magát, be a székek közé és ott rángatózott.
Hajjaj, kezdtem el aggódni és nézegettem hátrafelé,
hogy én hová fogok zuhanni, közben meg dőltek a delikvensek sorba. Odaért hozzám a lelkész vagy mi és rátette az én fejemre is a kezét, belenézett a szemembe, semmi! Láttam erőlködik, semmi, visszanéztem rá, bámultuk egymást, na, mondtam magamnak én tuti, hogy valami sátán ivadék vagyok. Ment tovább a fószer és mindenki eldőlt, rángatódzott, csak én nem. Ne, tudjátok mennyire kitaszítottnak éreztem magam. A végén meg csak álltam ott egyedül, igaz így is jöttem, úgy is mentem, nem kellettem a Hit gyülinek sem 🙂
Így lettem én egy elveszett báránya az Úrnak – Beee 🙂
Lórehabilitáció? Hit Gyülekezete? Eszék foci? Mi a f@sz vagy te Orbán Viktor?
