Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok – derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni.
[mnky_ads id=”10551″]

Az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni – egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel.
[mnky_ads id=”10552″]

Az eredmények arra is rámutattak, hogy a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni – és ebbe már az anyanyelv is beleszámít. Ezekkel az eredményekkel a statisztikák utolsó helyein kullog Magyarország. Egyedül az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban (74 százalék) igennel például arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk a magyarok következnek, 49 százalékos aránnyal. Hátulról a harmadik helyen szereplünk azon uniós országok között, amelyek fiataljai eltökéltek egy már ismert idegen nyelv további erősítése mellett.

Mindez egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban.

Szemléletváltásra lenne szükség

– Teljes szemléletváltásra lenne szükség a hazai nyelvoktatásban – mondta az eredményekkel kapcsolatban a Népszavának Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Berényi szerint abba az irányba kellene elmozdulni, hogy a nyelvoktatást az iskolában se tantárgyi szinten kezeljék, sokkal célravezetőbb lenne az élményalapú oktatás. – Vannak már nagyon jó nyelvtanáraink, de az állami iskolák többségében még mindig a régi, megszokott módszerek szerint tanítanak. De még ebben a tekintetben is hatalmas eltérések vannak az egyes intézmények között – állítja a szakember, aki szerint a nyelvoktatás reformját már a pedagógusképzésben el kellene kezdeni.

– Nem lepnek meg az eredmények, az első idegen nyelv elsajátításában továbbra is gyengék vagyunk, hisz nem történtek érdemi lépések ennek megváltoztatására – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke hangsúlyozta: a problémát nem a diákokban, hanem az oktatásban kell keresni. Szerinte a közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás, ezen kellene változtatni.

A kormány rendelete szerint 2020-tól csak az vehető fel egyetemre, főiskolára, aki legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Nemrég Székely László, az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, megvannak-e a szigorításhoz szükséges feltételek, és arra jutott: nincsenek. Rámutatott: miközben az előírás a középfokú nyelvvizsga lesz, a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesülő érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tesz idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű érettségi vizsgát. “Rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei” – olvasható a jelentésben.

(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó:

A közoktatási rendszer bukása: a szülők magániskolákba menekítik a gyerekeket

[mnky_ads id=”4666″]
[mnky_ads id=”4670″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét