Kultúra
Íme a húsvét napjai nagycsütörtöktől húsvét hítfőig
A keresztény egyház talán legfontosabb ünnepe a húsvét, amely a megváltásról, feltámadásról és a tanúságtételről egyszerre szól. Az ünnep hete a nagyhét.
Napok egymásutánja
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás a templomokban és gyülekezetekben sem.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat.
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, annak emlékére, hogy Jézus tanítványai elaludtak.
A harangok Rómába mennek…
A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja a keresztény hagyományok szerint. Ezen a napon Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget.
Ismét szólnak a harangok
Nagyszombaton napközben semmilyen szertartás nincs. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Körmenet: Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvét vasárnap – A feltámadás
Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet.
Húsvét vasárnap délelőttjén ünnepi szentmisét tartanak.
Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri „urbi et orbi” áldás celebrálásakor.
Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik – egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
Húsvéthétfő az ezt követő hét első napja, bizonyságtétel Jézus Krisztus feltámadásáról. Ennek örömünnepe ez a nap.
