Ingyenes lesz a belépés a Nemzeti Atlétikai Központba

A szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bír az idei, 128. atlétikai országos bajnokság, ugyanis a pénteken és szombaton sorra kerülő verseny lesz az augusztusi világbajnokság tesztviadala a Nemzeti Atlétikai Központban.

Már az ob szerdai sajtótájékoztatója is egyfajta teszt volt, ugyanis ez volt az első esemény, melyet a komplexum sajtótermében rendeztek.

„Nem tudom, mennyire látszik rajtam, de már most örülök. Merthogy ez így működik, van hang, vannak fények” – mondta Németh Balázs, vb-t szervező Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a világ harmadik legnagyobb sporteseményét megrendezni eleve nehéz, de egy olyan létesítményben, amely korábban nem létezett, még nehezebb.

A vezérigazgató elárulta, hogy gyakorlatilag mindent tesztelni fognak pénteken és szombaton, így például az akkreditációs zónákat, a büféket, azok árait, vagy a dobóatléták Benz típusú ketrecét, melyből összesen három van Európában. A televíziós közvetítés is ennek jegyében zajlik majd és a közmédia 20 kamerával közvetít az országos bajnokságról. 

„Teszteljük majd a bemelegítőpályát a Kis-Duna túloldalán, a Csepel-szigeten. Arra még sportoló nem lépett és péntek lesz az első alkalom, amikor magyar atléták ráléphetnek és onnan majd, ugyanúgy mint a világbajnokságon, elektromos autókkal hozzuk át őket a versenyhelyszínre” – fejtette ki Németh Balázs, aki azt is elárulta, hogy az ob-n élő zene kíséretében mutatják be az ügyességi számok résztvevőit, pont úgy, ahogy a világbajnokságon is szeretnék.

A sajtótájékoztatón Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a világbajnokság kormánybiztosa elmondta, hogy a belépés ingyenes lesz az országos bajnokságra, melyet néhány héttel előzött meg az atlétikai központ átadója, ami formabontó módon családi nap keretei között, 15 ezer érdeklődő jelenlétében történt meg.

A kormánybiztos szintén hangsúlyozta, hogy az ob a szervezőknek, a létesítmény üzemeltetőinek is egy remek lehetőség a tesztelésére, de az atléták számára is az, az augusztusi világbajnokságra, mely előtt csak ők próbálhatják ki az arénát.

„Kívánok a szervezőknek egy zökkenőmentes tesztversenyt és kívánom a sportolóinknak, hogy a felkészülésüket tekintve olyan visszaigazolást kapjanak majd most, hogy megfelelő állapotban vannak” – jelentette ki Schmidt Ádám.

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az ob minden évben a szezon egyik fő versenye, idén viszont még a szokásosnál is fontosabb és izgatottan várják a bajnokságot, melyen ráadásul már nem csupán a vb-re, hanem a jövő évi Európa-bajnokságra és a párizsi olimpiára is lehet szintet teljesíteni és pontokat szerezni a kvalifikációs ranglistára.

A sportvezető megjegyezte, hogy a felkészülés és a szezon eleje jól sikerült a magyar atlétáknak és bízik benne, hogy az ob-n is jó eredményeket érnek el, s a világbajnokságra még tudnak egy kicsit javítani. Mint mondta, ha ma zárulna a kvalifikációs időszak, akkor több mint 35 magyar vehetne részt a vb-n, s bízik benne, hogy ez a szám nem fog csökkeni, sőt, ha lehet, akkor még növekszik is.

A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.

Az országos bajnokság szervezői és résztvevői ezúttal is tisztelegnek a nagy elődök előtt, így a különböző versenyszámok többsége egyben legendás hazai atlétákról elnevezett emlékversenyek. 

Az Országos bajnokság emlékversenyeinek névadói

100 m férfi

Raggambi Fluck István emlékverseny

Az 1920-as évek kiemelkedő vágtázója volt. 100 és 200 m-en hatszor nyert magyar bajnokságot. 14-szeres válogatott, csúcstartó. 200 m-en először futott 22 mp alatt. 1930-ben 21,8 –ra javította a magyar rekordot. Sikeres edzői munkát végzett a Vasas SC-ben.

200 m férfi

Goldoványi Béla emlékverseny

Az 1952-es Helsinkiben rendezett olimpián, a villámikrek tagjaként bronzérmet szerzett 4×100 m-en. A sokszoros válogatott vágtázó, sok nagy nemzetközi verseny sikeres résztvevője egyéni számokban 14-szer szerzett magyar bajnoki címet.

400 m férfi

Barsi László emlékverseny

A múlt század húszas éveinek 18-szoros válogatott, 14-szeres bajnok atlétája volt, aki magyar versenyzőként először kapott meghívást az Egyesült Államok fedett pályás versenyeire. Pályafutása során 300-tól 1000 méterig állított fel országos csúcsokat. Edzőként és vezetőként is sokat tett a sportágért

800 m férfi

Bodor Ödön emlékverseny

Első magyarként teljesítette a 800 métert 2 perc alatt. 1905 és 1914 között 440 yardtól – 1 mérföldig 12 bajnokságot nyert, 8 csúcsot ért el.1908-ban bronzérmes és negyedik helyezett volt az olimpián.

1500 m férfi

Harsányi Gusztáv emlékverseny

Az 1938 és 1942 között középtávokon hét bajnoki címet szerzett. Edzőként és vezetőként eredményes munkát végezve, válogatottak sorával foglakozott a Vasas SC-ben.

110 m gát férfi

Kovács József emlékverseny

Korának kiemelkedő képességű atlétája volt. Az 1932-ben 200 m-en felállított 21,0

mp csúcsa 31 évig megdönthetetlen volt. A 47,7 mp-es 400 méteres rekordja 17 évig élt. 1934-ben Európa bajnok 110 gáton és még több EB dobogós helyezést szerzett pályafutása során. 10-szeres bajnok, 14-szeres csúcstartó, 27-szeres válogatott. Edzőként is sikeres volt, dolgozott Indiában, Törökországban.

400 m gát férfi

Somfay Elemér emlékverseny

Sokoldalú sportoló, nagy küzdőképességű atléta volt. 19-szeres bajnok, 9-szeres csúcstartó, 4-szeres válogatott. 1924-ben második volt az olimpián ötpróbában, MASZ szövetségi kapitányként segítette a sportágat.

3000 m akadályfutás férfi

Szilágyi Jenő emlékverseny

Az elmúlt század 30-as, 40-es éveinek kiváló távfutója, EB helyezett, világranglista vezető, 13-szoros csúcstartó hosszútávfutó volt. 25-ször nyert magyar bajnokságot, 32-szer volt a válogatott tagja.

Távolugrás férfi

Balogh Lajos emlékverseny

Az 1930-as évek élvonalbeli távolugrója volt, az ollózó technika úttörője. Sokszoros válogatott, csúcstartó, angol bajnok. 749 cm volt a legjobbja. Pályafutás befejezése után is sportág mellett maradt. Volt a MASZ elnöke, tanított a TF-en, a Népstadion mérnökeként sok pályatervezés részese volt.

Hármasugrás férfi

Farkas Mátyás emlékverseny

A korának sportembereihez hasonlóan, más sportágakban is eredményes, sokoldalú atléta volt. Az 1920-as években kiteljesedett pályafutása során magyar bajnoki címeket szerzett, tagja volt a válogatottnak, később eredményes edzőként dolgozott.

(MTI)

Budapest 2023: az atlétikai vébét szervező bizottság háborúban áll a magyar szövetséggel