Már látom a száradó tintát a „jövő héttől nem kötelező a mérnöki kamarai tagság” című Kocsis-Semjén törvényjavaslaton

A kötelező orvosi kamarai tagság pillanatok alatti megszüntetése után nincs abban semmi különös, ha Szabó Tímeának a címben szereplő mondat jutott eszébe a hír hallatán, miszerint élesen kritizálta az akkumulátorgyárak engedélyeztetési eljárásait a mérnöki kamara.

Gáz van….

Több ízben is kritizálta a hazai akkumulátorgyárak engedélyeztetési eljárásait a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) – számolt be róla az Átlátszó.

Az MMK Környezetvédelmi Tagozata egyik, februári közleménye a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát.

„A több ütemben bővített, végső formájában mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek. A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek.”

Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a megfelelő tájékoztatás elmulasztása és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása

„aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. Ezek miatt a szakmai szervezet egy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek a gödi beruházás esetében.

„Jelentős”, vagy mégsem?

Február végén egy iránymutatást is közzétett a szervezet arról, hogyan kellene kinéznie egy egységes engedélyeztetési eljárásnak. Jelenleg ugyanis a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatán múlik, hogy előírnak-e környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A szabályozás szerint a szempont az, hogy az akkumulátorgyár „jelentős környezeti hatású” vagy sem.

Így történhetett meg az, hogy a gödi, iváncsai és komáromi akkumulátorgyárak beruházásai nem voltak környezetvédelmi engedélyhez kötve, míg a debreceni igen.

Az iránymutatásban az MMK azt írja, az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek

„részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”

Titoknak nincs helye….

Hangsúlyozták azt is, hogy a gyártás során felhasznált anyagok, az energia- és vízfelhasználás

„semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.”

Továbbá felhívták a figyelmet a munkavédelmi szempontok fontosságára is:

„nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia.”

A szakmai szervezet felrója azt is, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030-hoz nem készült a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz szempontokat adó Stratégiai Környezeti Vizsgálat.

Koncz Zsófia államtitkár azt felelte, hogy a minisztérium nem adatkezelő, arról azonban, hogy kin kell számonkérni a vizsgálatot, nem írt válaszában. Ami pedig a minisztérium szakmai álláspontját illeti, Koncz arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés február 27-én ebben a témakörben politikai vitanapot tartott.

„A vita során a Kormány képviselője és a frakciók részletesen ismertették álláspontjukat”.

Forrás